A városháza az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóját követően, tavaly október 26-án döntött: másnap hatályba lépő rendeletével korlátozza a gyülekezés szabadságát. Előírta: a fővárosi önkormányzat területfoglalási engedélye szükséges ahhoz, hogy a demonstrálni kívánó állampolgárok a tüntetés, a nagygyűlés helyszínén színpadot, hangosítót, kivetítőt helyezzenek el. A helyhatóság jóváhagyásához kötötték járművek, traktorok felvonultatását is. A Társaság a Szabadságjogokért ezt a két rendelkezést támadta meg az Alkotmánybíróságon (AB). A jogvédő szervezet nem kifogásolta a kereskedelem, a vendéglátás, a szórakoztatás és a reklám céljait szolgáló alkalmi építmények, berendezések felállítását. Ezekről emiatt az AB nem is tárgyalt, hiszen senki sem vitatta, hogy az ilyen létesítmények elhelyezéséhez az önkormányzat területfoglalási engedélye szükséges.
A rendelet elfogadásának előzménye az volt, hogy a miniszterelnök őszödi beszédének kiszivárgása tüntetések, demonstrációk sorát indította el. A polgárok a Kossuth téren tömegesen tiltakoztak a kormányfő hazugságai ellen, és elítélték, hogy Gyurcsány Ferenc megtévesztéssel szerezte meg a hatalmat, s a választás előtt nem számolt el az ország helyzetéről.
Az AB egyetértett azzal: a színpad, a hangosító-, a kivetítőberendezés szükségszerű tartozéka a nagyobb politikai összejöveteleknek, a járművek pedig egyes csoportok demonstrációin szimbolikus jelentőséggel bírnak. A gyülekezés ugyanis nem más, mint a közügyek megvitatásának egyik fóruma. Feltételeit a kétharmados parlamenti többséggel elfogadott gyülekezési törvény határozza meg. Eszerint a szervezők kötelesek bejelenteni a rendőrségen szándékukat. Az önkormányzat területfoglalási engedélyére nincs szükség. A helyhatóságot a törvény nem is hatalmazza fel arra, hogy a jog gyakorlásába beleszóljon. A kétharmados törvényt a jóval alacsonyabb rangú helyi rendelettel nem egészítheti ki. Magyarán: semmi köze sincs a gyülekezéshez. Közigazgatási, közegészségügyi, közszolgáltatási szabályokkal nem korlátozhatja az alkotmányos alapjogot. A főváros ezt a szabályt sértette meg.
A határozat megfogalmazása szerint a gyülekezés ugyanolyan fontos, mint a többi kommunikációs alapjog, vagyis a véleménynyilvánítás, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága.
A gyűlések megtartásának lehetősége nélkül nem valósulhat meg a nézetek cseréje. Mindezek miatt a rendezvények elválaszthatatlanul kapcsolódnak a demokratikus nyilvánossághoz: ezek a fórumok teszik lehetővé, hogy a polgárok kritikával illessék a politikai folyamatot, tiltakozásukkal befolyásolják azt. A békés tüntetések a politikai és társadalmi rend, a képviseleti szervek legitimitásának megszilárdítása szempontjából is értéket képviselnek – olvasható a határozatban. A tiltakozó akciók a kormányzat és a közvélemény számára is jelzik a társadalomban megjelenő feszültségeket, lehetővé teszik, hogy az illetékesek időben megfelelően reagáljanak. A bírák szerint a demokratikus társadalom nem választhatja a tiltakozás elnémítását. Ez ugyanis nemcsak azokat sújtja, akik élni kívánnak jogaikkal, hanem a társadalom egészét, így azokat is, akikre hivatkozással az állam a jogkorlátozás eszközéhez nyúl.
Az AB végezetül rámutatott: a gyülekezési jogot a törvényhozás is csak a jog rendeltetésének megfelelően korlátozhatja. Amennyiben csupán a politikai rendezvényekre állapít meg többletkövetelményeket, nyilvánvalóvá teszi, hogy elsődleges célja nem a lakosság nyugalmának védelme, hanem a politikai kommunikáció csorbítása.
Publicisztika a 7. oldalon
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
