Megvalósíthatatlansági tanulmány

Az 1895-ben – szerte a földkerekségen hatodikként – megalakult Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) több mint egy évszázados története során legalább hétszer kacérkodott a nyári játékok megrendezésének gondolatával. Mindannyiszor sikertelenül, mert vagy a világháború szólt közbe, vagy egy (esetleg több) legyőzhetetlen vetélytárs. A mindmáig utolsó nekifutás időpontja 1960. Azóta nincs, nem is látszik esély. Nem véletlen, hogy a magyaréhoz egyáltalán mérhető nemzetgazdaság és társadalom az utóbbi nyolc évtizedben kétszer lehetett házigazda: 1952-ben Helsinki, majd 2004-ben Athén. Utóbbi is csak az alapító atyának járó – az 1996-os centenáriumhoz képest így is megkésett – egyedi és eseti kedvezmény okán. 2006-ban aztán a száztíz éves MOB mellett, illetve attól függetlenül, sőt inkább egyik ellenpontjaként létrejött a BOM nevű (a rövidítés eredeti feloldása Budapesti Olimpiáért Mozgalom) civil szervezet, amely a 2020-as rendezést tűzte a zászlajára. A küzdelem ezzel meg is kezdődött. Mármint itthon. Pedig ezt a csatát a nemzetközi hadszíntéren kellene megvívni és lehetne megnyerni – ha egyáltalán komolyan gondolja valaki.