Lapunk információja szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai N. László lakásában megtalálták azt a Browning 7,65-ös AP pisztolyt, amelyet a fegyverszakértő szerint a veszprémi postásgyilkosságnál, egy győri kézbesítő megtámadásánál és a nyolc halálos áldozattal végződött móri bankrablásnál használtak. Úgy tudjuk, a fegyveren rajta van a férfi ujjlenyomata, de tagadja, hogy lőtt volna vele Móron. Vallomásában azt állította, hogy nem vett részt a bankrablásban, szerepe csak annyi volt: a helyszínre vitte kocsival az elkövetőket, nem Kaisert és Hajdút, hanem másik két férfit. Egyikük az a W. Róbert, akit N. Lászlóval együtt fogtak el, és gyanúsítottak meg a móri bankrablással. A másik támadóról N. László nem beszélt. Úgy tudjuk, azt is N. László terhére róják, hogy ő szerezte be a bankrablásnál használt Scorpio sorozatlövő fegyvert. Ezt azonban még keresik a nyomozók.
A bírák is tévedhetnek – mondta Lomnici Zoltán tegnap Pécsett újságíróknak. Általánosságban elmondható, hogy minden bíró alapos munkára törekszik, esetenként mégis előfordulhatnak hibák – válaszolta a Legfelsőbb Bíróság elnöke az MTI azon kérdésére, miként értékeli, hogy ha a veszprémi postásgyilkosság gyanúsítottja és társa kapcsolatba hozható a móri üggyel, lehetséges, hogy Kaiser Edét és Hajdú Lászlót e vádpontban ártatlanul vonták felelősségre. Lomnici hangsúlyozta: a bírák a bírósági eljárásban hozott anyagból dolgoznak, bizonyítékokat tárnak elő, tanúkat hallgatnak meg. Előfordulnak bonyolultabb ügyek, amelyek iratai gyakran ezer oldalt tesznek ki, és nehéz bizonyítani egy évekkel ezelőtti cselekményt úgy, hogy a tanúk sokszor ellentmondó vallomásokat tesznek. Amíg a bíró egy büntetőügyben nincs meggyőződve arról, hogy a vádlott a bűncselekményt elkövette, addig nem szabad ítéletet hoznia. A bíró nem utasítható és nincsenek is olyan belső utasítások, amelyek az adott ügyek befejezésére kényszerítenék – fűzte hozzá Lomnici Zoltán.
origo.hu
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében
