Mérgek a csepeli vízbázis közelében

Magyar településeket, valamint Szerbiát, Romániát és Bulgáriát veszélyezteti az a Csepelen évek óta illegálisan felhalmozott galvániszap-rakomány, amelynek az elszállítását tegnap fideszes politikusok követelték a hatóságoktól. A környezetvédelmi tárca szerint nincs katasztrófahelyzet a dunai szigeten.

Kristály Lehel
2007. 02. 09. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Továbbra is szennyezi a környezetet, veszélyezteti hazánkat, valamint Szerbiát, Romániát és Bulgáriát a volt Csepel Művek területén évek óta illegálisan tárolt, nehézfémeket tartalmazó, 1200 tonnányi galvániszap. Minderre Németh Szilárd, a csepeli önkormányzat fideszes frakcióvezetője hívta fel a figyelmet a tegnapi, a szennyezés helyszínén tartott sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Illés Zoltán, az ellenzéki párt országgyűlési frakciójának környezetvédelmi szakértője is.
A csepeli politikus 2004 decemberében egy névtelen telefonálótól tudta meg, hogy a gyártelepen több mint ezer tonna illegálisan tárolt veszélyes hulladék van. – Később feltártam, hogy a csepeli önkormányzat már 2003-ban tudott a nagy mennyiségű galvániszapról – mondta. – Végül feljelentést tettem a rendőrségen, mert ez a hulladék közvetlenül veszélyes az emberi szervezetre. Mint kiderült. a szigetszentmiklósi Fríz Veszélyes Hulladékot Kezelő Kft. tulajdona a galvániszap. Ez a cég azonban tönkrement, felszámolás alatt áll, s a tulajdonosa egy 30 ezer forintos nyugdíjú hajléktalan – folytatta a képviselő. Németh Szilárd az újságírók előtt azt is kifogásolta, hogy a környezetvédelmi tárca többször azt állította a csepeli szennyezésről, hogy az nem jelent komolyabb veszélyt. Közölte azt is, hogy az önkormányzat tényfeltáró szakvéleményt kért egy környezetvédelmi cégtől, amely tavaly márciusban arra figyelmeztetett: a hordók többsége erősen erodált, s belőlük galvániszap szivárog. – A szenynyezés már elérte a talajvíz szintjét is, s az esőzések miatt a közcsatornába jutó veszélyes hulladék közvetlenül a Dunába kerül – folytatta Németh. – Ráadásul a folyó ezen szakasza mellett található a főváros egyik fontos ivóvízbázisa. A szaktárca még e felmérés alapján is azt állította: nincs katasztrófahelyzet.
Illés Zoltán elmondta, az iszap már 2003 előtt a Csepel Művek területére kerülhetett, s a környékbeli üzemekből származhat. – Úgy véljük azonban, hogy a szennyező anyagot körbeutaztatták, mert a Fríz Kft. a IX. kerületből szállította oda a hordókat – mondta az országgyűlési képviselő. Illés azért is sürgette a helyzet megoldását, mert a szétterjedő galvániszapban található nehézfémek rákos daganatot, genetikai elváltozást, illetve magzatkárosodást okozhatnak. – Mivel a szenynyezés az alvízi országokra is kiterjedhet, a gondot összeurópai kérdésnek tekintjük, s az Európai Parlament elé kívánjuk vinni – jelentette ki. A képviselő szerint Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter nem állt ki az ügy mellett, és nem adott utasítást a helyzet orvoslására. – Ugyanakkor felvetődik Dióssy László szakállamtitkár és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatójának a felelőssége is, ezért követelem mindhármuk lemondását – közölte Illés Zoltán. A képviselő azt kérte a minisztertől, hogy azonnal rendeljen el kárelhárítást a Csepel Műveknél. Szükségesnek nevezte, hogy a tárca létesítsen környezetvédelmi katasztrófaalapot, amelyből finanszírozni lehet a halaszthatatlan környezetvédelmi mentesítéseket. Tóth Mihály, Csepel polgármestere hasonló intézkedést kért levélben Persányi Miklóstól. A szaktárca azonban tegnap is azt közölte: Csepelen nincsen katasztrófahelyzet, mert a szakhatóság felmérései szerint az iszapból nem juthat szennyező anyag sem a talajvízbe, sem a Dunába.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.