Fontos időszakban vette át a külkapcsolatok szempontjából az Európai Tanács vezetését Németország. Merkel kancellár jelenleg arra a területre igyekszik koncentrálni, ahol a tagállamok között a körülményekhez képest a legnagyobb az egyetértés: a Közel-Kelet válságaira. A régóta instabil térség két gócpontja kapcsán Merkel új doktrínát hirdetett; teljes türelmet ígérve a palesztin–izraeli kérdésekben, de határozott válaszokat kilátásba helyezve Irán atomhatalmi törekvéseit illetően. A „közel-keleti kvartett” német kezdeményezésre történő újjáéledése azonnali sikert jelentett a kancellárnak.
Az Európai Unió elnöki tisztsége a lehető legjobbkor jött a legerősebb tagállam első számú vezetőjének, hiszen épp akkor exponálhatja globális jelentőségű eredményeit, amikor legbefolyásosabb partnerei – Jacques Chirac és Tony Blair – visszahúzódni látszanak. A tavaszi francia elnökválasztási verseny szorossága elvonja Párizs figyelmét az európai ügyektől, de az Egyesült Királyságban is őrségváltás várható. Angela Merkel tehát a legendás szövetségi kancellár, Helmut Kohl örökébe lépve kimondatlanul is Európa legfontosabb vezetője lehet.
Helyzetét segíti, hogy az EU intézményei politikailag is partnerek a tervek megvalósításában. Az Európai Tanács elnöki tisztét Merkel maga tölti be, hosszú ideje kiváló együttműködésben a főtitkár Javier Solanával. A bizottság elnöke, José Manuel Barroso a kancellárhoz hasonlóan kereszténydemokrata politikus, az Európai Parlament vezetője pedig az ugyancsak konzervatív, szintén német Hans-Gert Pöttering. Figyelembe véve az Egyesült Államok egykor elkötelezett partnereinek egyre jelentősebb elbizonytalanodását s azt, hogy Putyin orosz elnök is mandátuma végéhez közelít; Angela Merkel hamarosan nemcsak Európában, de a geopolitikai színtéren is meghatározó pozícióba kerülhet.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
