Többféle jogszabály-módosítást kezdeményez például a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete. Mint azt Huszár András, a szervezet elnöke elmondta: indokoltnak tartanák, hogy némiképp szűkítsék a 18 éven aluliak mentességi körét. Az ebbe a korosztályba tartozóknak jelenleg egyáltalán nem kell fizetniük – akkor sem, ha beutaló nélkül mennek beutalóköteles szakrendelésre, vagy sürgősségi indok nélkül vesznek igénybe ügyeleti ellátást –, miközben a mentességet nem élvezők ezekben az esetekben emelt összeget, 600, illetve 1000 forintot fizetnek. A 18 éven aluliak teljes mentességéről egyébként az utolsó pillanatig vita volt a döntéshozók között. Amikor lapunk erről utoljára beszámolt, még úgy volt, hogy az említett speciális esetekben nekik is meg kell fizetniük az emelt összegű vizitdíjat, a végső szabályozásba mégis a teljes körű mentesség került be. Huszár András azzal indokolta a módosítási javaslatot, hogy nagyon sokan indokolatlanul vesznek igénybe ügyeleti ellátást, pedig nyilvánvalóan nincs szükségük gyors orvosi beavatkozásra, illetve sokan bolyonganak egyik szakrendelésről a másikra. Indok lehet továbbá az is, hogy nehezebb volna iskolai „lógásokat” igazolttá tenni a szakrendelőben, ha oda csak az ismerős háziorvos, házigyermekorvos beutalójával lehetne elmenni. A mentességi kör szűkítése esetén viszont meg kellene határozni speciálisan a gyerekekre nézve a sürgősségi helyzeteket – hangsúlyozta Huszár András. A gyermekorvosok más változtatásokat is kezdeményeznek. Lehetővé tennék, hogy például patikában megvásárolható vizitdíjfüzettel előre megváltható legyen több orvos-beteg találkozó vizitdíja. Így akár önkormányzatok vagy más szervezetek további támogatást nyújthatnának a rászorulóknak. Javasolják azt is, hogy a gyermekorvoshoz forduló 18. életévüket betöltött fiatalok az ellátás után fizethessék ki a vizitdíjat, ha éppen nincs náluk pénz. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) holnap elnökségi ülést tart, ahol összegzik a tapasztalatokat, s ha szükséges, javaslatot tesznek a módosításokra – tájékoztatta lapunkat Éger István, a MOK elnöke. Hozzátette: a vizitdíjjal továbbra sem értenek egyet, rengeteg panasz érkezik ugyanis betegektől és orvosoktól egyaránt. Kertai Aurél, a MOK háziorvosi szekciójának elnöke szerint a sürgősségi helyzetek jogszabályi pontosítására is szükség volna, mert azokat nem tartja egyértelműnek. Pontatlan szerinte a szabályozása annak is, hogy ki minősül olyan krónikus betegnek – például cukorbetegnek –, aki az alapbetegségével kapcsolatos ellátásnál mentességet élvez a díjfizetés alól. – Tehát az a páciens ugyanúgy nem fizet, aki háromnaponta egy fél tablettát szed, mint az inzulinnal élő? – tette föl a kérdést. Úgy tudjuk, mások az elektronikus számlaadás jogszabályi lehetőségeinek megteremtését tennék lehetővé jogszabály-módosítással. Noha jelenleg lehet mobiltelefonnal, sms-ben fizetni, de az erről szóló nyugtát-számlát csak a rendelőben, papír formátumban tudják kiadni.
Ari Lajos vizitdíjért felelős miniszteri biztos csak annyit mondott lapunknak, hogy jelenleg a tapasztalatokat összegzik, a javaslatokat gyűjtik, s azokat szerdán terjesztik az egészségügyi tárca elé.
Bírák előtt a jogszabály. Miközben az Alkotmánybíróság (AB) a Fidesz és a KDNP kérelmére megvizsgálja, jogszerűen tagadta-e meg az OVB a vizitdíj ügyében feltett kérdés hitelesítését, egy magánszemély beadványa alapján azt elemzi, alkotmányos-e a vizitdíjnak és a kórházi napidíjnak a bevezetése. Mint Sereg András szóvivő kérdésünkre elmondta: a vizitdíj és a kórházi napidíj ügyében a múlt év végén egy magánszemély fordult az AB-hez. Az indítványozó szerint az 1997-es egészségügyi törvény decemberi módosítása azért ellentétes az alaptörvénnyel, mert a jogszabály az anyagi hozzájárulás bevezetésével megsértette a lehető legmagasabb szintű egészségügyi ellátáshoz való jogot. Lehetnek ugyanis állampolgárok, akik a fizetési kötelezettség miatt nem tudják igénybe venni az egészségügy szolgáltatásait. – A törvény emiatt több kárt okoz, mint amennyi haszon származhat belőle – vélekedik az indítványozó. A jogszabály elemzésével megbízott előadó bíró megkapta a kérelmet, a testület még nem tárgyalt róla. A döntés hónapok múlva várható. Tegnap ugyanakkor az AB folytatta az eljárást a népszavazási kérdések ügyében. A hét kérdés közül, mint ismeretes, az egyik a vizitdíjat érinti. (K. A.)
origo.hu
Magyar Péter nem az, akinek mutatni próbálja magát - a háta mögött saját képviselőit, saját szavazóit is trágárul gyalázza
