The Guardian
A brit baloldali lap véleménycikkének írója zseniális ötlettel állt elő, amit írásának címe is tükröz: Meg kell akadályoznunk Busht, hogy Iránt bombázza, és Iránt, hogy bombája legyen. A triviális címet aztán részleteiben kifejti a szerző, amennyiben egy nemrégiben nyilvánosságra hozott, különböző brit szervezetek által jegyzett levélre utal, amelyet Tony Blairnek címeztek. A gyógymód – utal az esetleges izraeli vagy amerikai bombázásra – rosszabb lenne, mint a betegség, és egyben a támadás megakadályozása melletti lobbizásra szólít fel. Az amerikaiak szokásos ostorozása mellett azonban néhány szóban elemzi azt is, hogy mivel jár, ha Iránnak, ennek a síita vallású, nagy regionális befolyású olajhatalomnak nukleáris fegyvere lesz: Szaúd-Arábia, Egyiptom és mások is követni akarják majd. Az észak-koreai, indiai, pakisztáni és izraeli nukleáris fegyverek kifejlesztését követően a fegyverek elterjedésének megakadályozása végleg kudarcot vall. A cikk a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy véli, hogy Irán abba a pozícióba akarja hozni magát az urándúsítással, hogy atomfegyvert fejleszthessen, ha erre Hamenei ajatollah utasítást ad, ami jó néhány évbe is beletelhet. Az elkövetkező időkben Európa szankciói gyakorolhatnak igazi nyomást Teheránra, hogy ne ezt az utat járja.
Associated Press
Az amerikai hírügynökség hírt adott arról, hogy az iráni forradalmi gárda a Hormuzi-szorosnál a napokban tartott gyakorlatán már próbára tette az Oroszországtól nemrégiben vásárolt Tor M1 típusú kis hatótávolságú légvédelmi rakétakomplexumokat. Az Egyesült Államok számtalanszor bírálta az üzletet, noha a fegyverek kizárólag védelmi célokat szolgálnak (a NATO-ban SA–15 Gaunlet néven ismert rendszerek alkalmasak a támadó gépek által útnak indított rakéták lelövésére is – a szerk.).
HOBOCTN
Az orosz hírügynökség szerint Szergej Ivanov védelmi miniszter bírálta azt a döntést, amely alapján korábban kivonták a szolgálatból a közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat. A lépést még az 1987-ben az Egyesült Államok és a Szovjetunió által megkötött INF-szerződés részeként tették meg, amelyet akkor az európai hidegháborús enyhülés fontos elemének tartottak. 1991-ig, a szerződésben lefektetett határidőig az amerikaiak 846, a szovjetek 1846 ilyen fegyvert (főként SS–20-asokat) semmisítettek meg. Az azóta eltelt két évtizedben azonban számos ország szert tett ilyen (500– 5500 kilométerig terjedő hatótávolságú) hordozóeszközökre, míg az Egyesült Államokat és a Szovjetunió jogutódját, Oroszországot szerződés tiltja ezektől a fegyverektől. A hírügynökség megjegyzi, hogy Ivanov éppen akkor kesereg a rakétakategória hiánya miatt, amikor az amerikaiak rakétavédelmi rendszerük elemeit Csehországba és Lengyelországba kívánják telepíteni.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
