Számos jel szerint a kórházi ágyak elosztásánál fölülírta a szakmai szempontokat a politikai befolyás és a lobbizás. Erre utalhat többek között, hogy számos olyan intézmény kapott végül aktív férőhelyet, ahol az egészségügyi tárca szerette volna megszüntetni a gyógyító munkát.
A január 8-án közzétett Molnár Lajos-féle ajánlás ugyan csak tizenhárom kórháznál „vette a bátorságot”, hogy kimondja: nulla aktív férőhelyet javasol, további tizenkét intézménynél viszont javaslattétel nélkül bízta a döntést a regionális egészségügyi tanácsokra. Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára már akkor jelezte egy háttérbeszélgetésen, hogy a tárca „szíve szerint” ezeken a helyeken sem tartaná meg az aktív betegellátást. E tizenkét intézménynek azonban szinte mindegyike „megmenekült”, igaz, általában kevés férőhelyet kaptak a szocialista képviselőknek hétfőn kiosztott lista szerint. A siklósi és a pásztói kórház például 20-20, a kisbéri 30, a komlói és a móri kórház pedig 50-50 ággyal működhet tovább. Csakhogy nagyon alacsony aktívágyszámmal szakértők szerint nem üzemeltethető gazdaságosan és szakmailag biztonságosan egy intézmény.
Mindez arra utalhat, hogy a végső döntésnél „kiszolgálták” azokat a lobbikat, amelyek politikai karrierjük miatt abban voltak érdekeltek, hogy a helyi közvéleménnyel érzékeltessék: „megmentették a kórházat”. A szocialista pártelnöki székre pályázó Gyurcsány Ferencnek sem volt mindegy, hogy magára haragítja-e a kórházbezárásokkal és leépítésekkel az MSZP-tagság egy részét.
Érdekes az is, hogy miközben az eredeti javaslat szerint a fővárosban az aktív ágyak 30 százaléka, vidéken pedig a 20 százaléka szűnt volna meg, az új döntéssel az arány megfordult. Nagyobb mértékben csökkennek vidéken a férőhelyek, mint Budapesten, pedig évek óta harsogják a szakemberek, hogy a lélekszámot tekintve óriási a többlet a fővárosban.
Az utóbbi hetek lakossági tiltakozásainak nemigen volt haszna, úgy tűnik, a politikai kapcsolat és lobbi többet jelentett. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) dolgozói és betegei hiába álltak ki az intézmény mellett, a végső döntés elvette a korábban javasolt több mint 300 aktív ágyat az OPNI-tól. Hódmezővásárhelyen is 15 ezren tüntettek nemrég, ám itt még a januári miniszteri javaslatban szereplőnél is nagyobb mértékben csökken az ágyszám. A korábbi javaslat 161 aktív ágyat adott volna a kórháznak, míg az új döntés szerint csak 116-ot kap az eredetileg 315 férőhellyel működő intézmény. A Budai Gyermekkórházat több tüntetés, valamint a kormánypárti és ellenzéki politikusok közös tiltakozása sem tudta megmenteni, ebben az intézményben annak ellenére szűnne meg az aktív ellátás, hogy a korábbi javaslat még 80 aktív ágygyal számolt.
A szintén demonstráció színhelyévé vált kecskeméti repülőkórház sem menekült meg, itt a korábbi javaslatnak megfelelően most is nulla aktív férőhely szerepel. Voltak azért kivételek is: Nagyatád – ahol szintén voltak tüntetések – például az eredetileg javasolt 172 ágy helyett 177-et kapott, míg a korábban miniszteri javaslattétel nélkül álló Kisbér 30-at, a szolnoki MÁV-kórház pedig 58-at. Ez utóbbi eredmény nyilván nem független a szakszervezet demonstrációjától és sztrájkfenyegetésétől.
origo.hu
Dömötör Csaba: Politikai kutyakomédiára kezdenek hasonlítani a brüsszeli biztosi meghallgatások
