Legitimitásuk és népszerűségük biztosítása érdekében a kormányok az utóbbi években olyan mértékű lakossági fogyasztást tettek lehetővé Magyarországon, ami messze meghaladta a gazdaság teljesítményét, így a folyamat nem vezethetett máshová, csak eladósodáshoz és megszorításokhoz. Komoly gond azonban, hogy a kis megszakításokkal 1990 óta folyamatosan emelkedő adó- és járulékteher miatt a magyar vállalkozások nagy része is a túlélésért küzd, s az adóprés csak komoly áldozatok árán szorítható tovább. Így összegezhető a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) tegnapi, sorozatindító konferenciáján felszólalók helyzetértékelése. Kádár Béla, a társaság elnöke szerint hazánkat a régióban is a leszakadás veszélye fenyegeti, annak ellenére, hogy Magyarország a gazdasági átalakulás, a nemzetközi pozíció és a működő-tőke vonzása terén már a 90-es években jó eredményeket ért el. A nehézségek gyökerét az akadémikus a humán potenciál minőségének leromlásában jelölte meg: a gazdasági aktivitási ráta csökkenésében, a magas élőmunka-költségekben és az oktatás színvonalának romlásában. – Fájó, hogy az utóbbi években a kormányzás szinte kimerül a kommunikációban, s az állami vezetésben is hódítanak a cégvezetési módszerek – tette hozzá.
– Csak úgy törhetünk ki a jelenlegi helyzetből, ha az uniós forrásokat a gazdaság fejlesztésére, az 1990 óta forráshiánytól szenvedő kis- és középvállalkozások versenyképességének növelésére szánjuk – erre már Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mutatott rá. Hozzátette: intő jel, hogy a magyar export 80 százalékát a nemzetközi cégek állítják elő. Mindezt Török Ádám akadémikus, az MKT alelnöke azzal egészítette ki, hogy nagyon megromlott az állam és a vállalatok közötti viszony, az adóhatóság sokszor a túlélésért küszködő kis cégeket zaklatja.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
