Ez év április elsejétől megkezdődik a biztosítotti jogviszony ellenőrzése. A házi- és szakorvosi rendelőkben, valamint a kórházakban a taj-szám alapján vizsgálják majd, hogy biztosítottnak minősül-e az ellátást kérő beteg – jelentette be tegnap Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára.
A jogviszony rendezésére 2008 januárjáig türelmi időt adnak, addig a társadalombiztosító kifizeti az ellátás költségét akkor is, ha a páciensnek nincs biztosítotti jogviszonya. Jövő évtől ők viszont már csak akkor vehetik igénybe a szolgáltatások túlnyomó többségét, ha vállalják, hogy saját zsebből kifizetik a költségeket. Az alapcsomag, azaz például a sürgősségi, az anya- és csecsemővédelmi vagy a járványügyi ellátás azonban januártól is mindenkinek ingyenes marad, függetlenül attól, hogy van-e biztosítotti jogviszonya vagy nincs.
Horváth Ágnes elmondta: hamarosan értesítőt kapnak azok, akiknél probléma lehet a biztosítotti jogviszonnyal. Nekik a megyei egészségbiztosítási pénztáraknál kell tisztázniuk státusukat. Elképzelhető ugyanis, hogy valaki önhibáján kívül került ilyen helyzetbe, például a tudta nélkül a munkáltató nem jelentette be őt. A tájékoztatási rendszer próbája már egy megyében lezajlott, de a tapasztalatokról Horváth Ágnes nem adott felvilágosítást.
Arra a kérdésre, hogy miként ellenőrzik majd a biztosítotti jogviszonyt a szolgáltatók, az államtitkár úgy felelt: általában on-line rendszeren, az interneten keresztül lépnek majd kapcsolatba az Országos Egészségbiztosítási Pénztár rendszerével, míg a háziorvosok valószínűleg a hozzájuk bejelentkezettekről előre kapnak adatbázist. Elmondta azt is, hogy a szolgáltatóknak kell majd behajtaniuk az ellátás költségét azokon, akik csak térítés ellenében vehetik igénybe a szolgáltatást. Ehhez megfelelő megállapodást kell aláíratniuk ellátás előtt a beteggel, ami akár végrehajtásra is lehetőséget ad.
Az államtitkár úgy fogalmazott: remélik, hogy ezáltal csökken a potyautasok száma, azaz kiszűrhetők lesznek azok, akik önhibájukból nem fizetnek járulékot, mégis ingyen, a tisztességesen fizetők terhére vesznek igénybe széles körű szolgáltatást. – Méltánytalannak és igazságtalannak tartjuk a potyautasok létét. Valóban elhisszük, hogy félmillió magyar ember a semmiből él, és a semmiből létezik? – tette föl a kérdést Horváth Ágnes.
Biztosítotti jogviszonyt rengetegféleképp lehet szerezni, annak minősülnek például a nyugdíjasok, a munkanélküli-ellátásban vagy szociális segélyben részesülők, a gyermekek és a nappali tagozaton tanulók. A szabályok sokak esetében (például az eltartott felnőtt hozzátartozóknál) változtak, ezért a részletekről megéri tájékozódni.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke elmondta: hétfőn délután kapták meg a jogszabálytervezetet, s mindössze másnap reggelig kaptak időt a véleményezésre. Ez szerinte nem más, mint a jogalkotás szabályainak lábbal tiprása. Leszögezte: a célt, hogy ne legyenek potyautasok, fontosnak tartja. Ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy különféle, például pénzbehajtói feladatokat telepítsenek a gyógyítás közelébe. – Nem biztosítói revízióra, hanem gyógyításra esküdtünk, a betegekkel szeretnénk foglalkozni – hangsúlyozta. Felháborítónak tartja, hogy úgy akarnak forrást kivonni a rendszerből, hogy tőlük vonják le a finanszírozást, ha biztosítotti jogviszonnyal nem rendelkező beteget látnak el, pedig ilyen esetekben a költségek behajtására megvannak a megfelelő szervek. Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke annyit mondott: a vizit- és a kórházi napidíj bevezetését követően újabb adminisztratív terheket rónak a kórházakra.
Megorrolt az MSZP? Nem nézte jó szemmel a szocialista frakció, hogy az Egészségügyi Minisztérium elkészítette a biztosítási rendszer átalakításáról szóló törvénytervezetet, amely egyértelműen a több-biztosítós rendszer bevezetését jelentené – írta tegnap a Napi Gazdaság. A lap szerint a politikusok azért döbbentek meg az előterjesztésen, mert Gyurcsány Ferenc eddig folyamatosan azt állította: nincs eldöntve, hogy teret engednek-e a versengő magánbiztosítóknak. Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára tegnap a biztosítási rendszer jövőjét firtató kérdésekre annyit mondott: még nincs döntés. A több-biztosítós rendszer bevezetéséről létezik ugyan törvényjavaslat – amelyet a sajtóban már többször ismertettek –, ám azt az új rendszer mielőbbi bevezetését erőltető SZDSZ még a kormányalakítás előtt készítette.
Dömötör Csaba: Politikai kutyakomédiára kezdenek hasonlítani a brüsszeli biztosi meghallgatások