Százezres számlák a betegeknek

Jövő év januárjától már csak az alapszintű egészségügyi ellátások járnak térítésmentesen a biztosítotti jogviszonnyal nem rendelkezőknek. Minden egyéb beavatkozás és vizsgálat költségét saját zsebből kell fizetniük.

2007. 02. 24. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ez év április elsejétől megkezdődik a biztosítotti jogviszony ellenőrzése. A házi- és szakorvosi rendelőkben, valamint a kórházakban a taj-szám alapján vizsgálják majd, hogy biztosítottnak minősül-e az ellátást kérő beteg – jelentette be tegnap Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára.
A jogviszony rendezésére 2008 januárjáig türelmi időt adnak, addig a társadalombiztosító kifizeti az ellátás költségét akkor is, ha a páciensnek nincs biztosítotti jogviszonya. Jövő évtől ők viszont már csak akkor vehetik igénybe a szolgáltatások túlnyomó többségét, ha vállalják, hogy saját zsebből kifizetik a költségeket. Az alapcsomag, azaz például a sürgősségi, az anya- és csecsemővédelmi vagy a járványügyi ellátás azonban januártól is mindenkinek ingyenes marad, függetlenül attól, hogy van-e biztosítotti jogviszonya vagy nincs.
Horváth Ágnes elmondta: hamarosan értesítőt kapnak azok, akiknél probléma lehet a biztosítotti jogviszonnyal. Nekik a megyei egészségbiztosítási pénztáraknál kell tisztázniuk státusukat. Elképzelhető ugyanis, hogy valaki önhibáján kívül került ilyen helyzetbe, például a tudta nélkül a munkáltató nem jelentette be őt. A tájékoztatási rendszer próbája már egy megyében lezajlott, de a tapasztalatokról Horváth Ágnes nem adott felvilágosítást.
Arra a kérdésre, hogy miként ellenőrzik majd a biztosítotti jogviszonyt a szolgáltatók, az államtitkár úgy felelt: általában on-line rendszeren, az interneten keresztül lépnek majd kapcsolatba az Országos Egészségbiztosítási Pénztár rendszerével, míg a háziorvosok valószínűleg a hozzájuk bejelentkezettekről előre kapnak adatbázist. Elmondta azt is, hogy a szolgáltatóknak kell majd behajtaniuk az ellátás költségét azokon, akik csak térítés ellenében vehetik igénybe a szolgáltatást. Ehhez megfelelő megállapodást kell aláíratniuk ellátás előtt a beteggel, ami akár végrehajtásra is lehetőséget ad.
Az államtitkár úgy fogalmazott: remélik, hogy ezáltal csökken a potyautasok száma, azaz kiszűrhetők lesznek azok, akik önhibájukból nem fizetnek járulékot, mégis ingyen, a tisztességesen fizetők terhére vesznek igénybe széles körű szolgáltatást. – Méltánytalannak és igazságtalannak tartjuk a potyautasok létét. Valóban elhisszük, hogy félmillió magyar ember a semmiből él, és a semmiből létezik? – tette föl a kérdést Horváth Ágnes.
Biztosítotti jogviszonyt rengetegféleképp lehet szerezni, annak minősülnek például a nyugdíjasok, a munkanélküli-ellátásban vagy szociális segélyben részesülők, a gyermekek és a nappali tagozaton tanulók. A szabályok sokak esetében (például az eltartott felnőtt hozzátartozóknál) változtak, ezért a részletekről megéri tájékozódni.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke elmondta: hétfőn délután kapták meg a jogszabálytervezetet, s mindössze másnap reggelig kaptak időt a véleményezésre. Ez szerinte nem más, mint a jogalkotás szabályainak lábbal tiprása. Leszögezte: a célt, hogy ne legyenek potyautasok, fontosnak tartja. Ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy különféle, például pénzbehajtói feladatokat telepítsenek a gyógyítás közelébe. – Nem biztosítói revízióra, hanem gyógyításra esküdtünk, a betegekkel szeretnénk foglalkozni – hangsúlyozta. Felháborítónak tartja, hogy úgy akarnak forrást kivonni a rendszerből, hogy tőlük vonják le a finanszírozást, ha biztosítotti jogviszonnyal nem rendelkező beteget látnak el, pedig ilyen esetekben a költségek behajtására megvannak a megfelelő szervek. Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke annyit mondott: a vizit- és a kórházi napidíj bevezetését követően újabb adminisztratív terheket rónak a kórházakra.

Megorrolt az MSZP? Nem nézte jó szemmel a szocialista frakció, hogy az Egészségügyi Minisztérium elkészítette a biztosítási rendszer átalakításáról szóló törvénytervezetet, amely egyértelműen a több-biztosítós rendszer bevezetését jelentené – írta tegnap a Napi Gazdaság. A lap szerint a politikusok azért döbbentek meg az előterjesztésen, mert Gyurcsány Ferenc eddig folyamatosan azt állította: nincs eldöntve, hogy teret engednek-e a versengő magánbiztosítóknak. Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára tegnap a biztosítási rendszer jövőjét firtató kérdésekre annyit mondott: még nincs döntés. A több-biztosítós rendszer bevezetéséről létezik ugyan törvényjavaslat – amelyet a sajtóban már többször ismertettek –, ám azt az új rendszer mielőbbi bevezetését erőltető SZDSZ még a kormányalakítás előtt készítette.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.