Nemcsak a szerb politikai vezetés egyeztet Koszovó kérdésében, hanem a nemzetközi diplomácia is. Moszkvában tanácskozott az EU-trojka Szergej Lavrov külügyminiszterrel. Konstruktív hozzájárulást kérnek Oroszországtól a rendezéshez. Közben Frank Wisner amerikai Koszovó-megbízott Pristinában kijelentette, hogy az albánok biztosan nem fognak csalódni a végleges rendezési tervben. Az Egyesült Államok szerint Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott javaslata kitűnő, s megérdemli Washington teljes támogatását, fogalmazott Wisner. Bejelentette, hogy a február 13-i bécsi Koszovó-konzultációkat akkor is megtartják, ha azokban nem vesz rész Belgrád. „Ahtisaari minden felet meghívott a tárgyalásra. Ha valaki nem jön el, az az ő dolga” – mondta Wisner. A koszovói szerbség körében nagy az elkeseredés. Fontosnak tartják, hogy mielőbb alakuljon meg az új belgrádi parlament, és álljon fel a tárgyalódelegáció érdekeik védelmében. A Szerb Nemzeti Tanács elnöke – aki a rendezési javaslatot politikai terrorizmusnak nevezte – péntekre tüntetéseket jelentett be.
Miroszlav Kevezsdi, a Civil Társadalom Fejlesztéséért Központ szakértője biztos abban, hogy a nemzetközi közösség figyelembe veszi a koszovói rendezés következményeit, beleértve a vajdaságiakat is. Szerinte a koszovói szerbek vajdasági betelepülése (mintegy százezer szerb van még a volt déli tartományban) tovább csökkentené a kisebbségek arányát a Vajdaságban, aminek az elköltözés lenne a következménye: „a ruszinok Kanadába, a magyarok Magyarországra, a horvátok Horvátországba mennének” – mondta, s bírálta a szerb hatóságokat, hogy semmit sem tettek e várható problémák megelőzésére, ami szerinte azt is jelenti, hogy a hatalomnak megfelel a Vajdaság etnikai térképének megváltozása. Kevezsdi nem zárta ki, hogy egy kisebbségellenes erőszakhullám söpör végig majd a Vajdaságon reakcióként a koszovói eseményekre.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség