Teherán exportbevételeinek megnyirbálása, valamint az Iránba irányuló fegyverszállítások és a nukleáris technológia fejlesztésében részt vevő munkatársak utazásának korlátozása is szóba jöhet, mint további szigorítás az atomprogramján munkálkodó perzsa országgal szemben. A tegnap kezdődött egyeztetések résztvevői hangsúlyozzák, ezek egyelőre csak tervek, konkrét lépések még nem történtek.
Ami azonban ennél is fontosabb, a kiszivárgott információk szerint a hat nagyhatalom – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország – képviselői továbbra is feltétlenül diplomáciai úton kívánják megoldani a válságot. Mint arra a távirati iroda emlékeztet, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében megállapította: Irán nem állította le urándúsító tevékenységét a BT által tavaly decemberben szabott határidő lejártáig. Az újabb büntetőintézkedések kockázatának dacára Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök vasárnap kijelentette: az iráni atomprogram visszafordíthatatlan fázisba lépett.
Ehhez kapcsolódóan egy iráni kormányszóvivő tegnap „törvénytelennek és logikátlannak” nevezte a Nyugatnak azt a követelését, hogy Irán a vele folytatandó tárgyalások előfeltételeként függessze fel urándúsító tevékenységét. Golamhoszszein Elham szerint azért törvénytelen a nyugati követelés, mert a nemzetközi jog nem tiltja a békés célú urándúsítást, márpedig az iráni atomprogram békés jellegű és – dacára az ezzel ellentétes nyilatkozatoknak – a NAÜ ellenőrzése alatt áll. Szavai szerint Teherán nem fenyeget senkit, de nem is fogad el fenyegetést senki részéről.
A szóvivő kimondatlanul is Dick Cheney amerikai alelnök szavaira utalt, aki a napokban Irán esetleges megtámadására tett célzásokat. A fenyegetés Moszkvát is aggasztja – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki szerint a hasonló megjegyzések nem segítik elő a tárgyalások felújítását az ázsiai ország atomprogramjáról.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
