A rendszerváltás óta először, kétórás országos közszolgálati sztrájkra kerülhet sor február 21-én, ha legkésőbb előtte legalább egy nappal nem sikerül megállapodni a szféra idei béremeléséről. Ez azt jelenti, hogy a sztrájkjoggal nem rendelkező fegyveres testületi és rendvédelmi dolgozók kivételével az egészségügyi, köz- és felsőoktatási, szociális és kulturális területen, valamint a közigazgatásban állhat le a munka. A kialakult konfliktus lényege, hogy az eredeti bruttó nullaszázalékos, azaz közel tízszázalékos reálbércsökkenést jelentő kormányzati ajánlat miatt megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság szerdáig sem kapott elfogadható ajánlatot a kabinettől. Számos engedmény után a sztrájkbizottság a versenyszférában ajánlott béremelés középértékét, azaz 6,75 százalékos keresetemelést követel. A béremelés végrehajtásának egyetlen garanciáját pedig abban látja, ha azt a közszolgálati bér- és illetménytáblákban vezetik át. A kormány legutóbbi javaslata 5,5 százalék volt, ám ez is csak ajánlás lenne az intézményeknek. Ezt a szakszervezetek 2004-es tapasztalataikra hivatkozva utasítják el, akkor ugyanis az ajánlás hatására, illetve annak ellenére sehol nem történt béremelés.
Vita van arról is, hogy a kabinet szerint a tavaly áprilisi béremelés áthúzódó hatásából, a minimálbér emelkedéséből és az egyeseket érintő soros előrelépésből 2,5–3,1 százalékos bruttó bérnövekedés adódik az idén. A sztrájkbizottság szerint mindezek összessége legfeljebb két százalék. A bejelentést követően Herczog László úgy nyilatkozott, a béreket nem a kormány dönti el, hanem a munkáltató. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára elismerte, hogy a munkáltatók mozgásterét behatárolja a helyi önkormányzatok döntése, illetve a költségvetés. A tárgyalások a jövő héten folytatódnak, mindenesetre február 15-re a sztrájkbizottság nagygyűlést szervezett, hogy „motiválják” a dolgozókat a sztrájkban való részvételre.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
