Huszonegy fejlett ország közül Magyarország a 19. helyen van a gyermekjólét tekintetében – derül ki az ENSZ gyermekvédelmi alapjának átfogó elemzéséből. Az UNICEF hat szempontból – az anyagi jólét, az egészségügy és a biztonság, az oktatás, a családi kapcsolatok, a viselkedés és a veszélyek valamint a szubjektív életérzés tekintetében – vizsgálta a gyerekek életlehetőségeit és az őket fenyegető veszélyeket. Anyagi javak tekintetében Magyarország a lista utolsó előtti helyén található (egyedül Lengyelországban rosszabb a helyzet), de különösen kedvezőtlen mutatókkal bírunk a munkanélküli szülőkkel élő kiskorúak viszonyait illetően is. Az erre vonatkozó elemzésben az utolsó helyre sorolták Magyarországot. A családok „relatív alacsony jólétét” vizsgálva Magyarország ugyancsak a 19. helyen szerepel. A vizsgált országok közül nálunk a legrosszabbak a csecsemők túlélési esélyei: az egyévesnél fiatalabb gyerekeknél Magyarországra esik a legtöbb halálozás. A gyerekek születési súlyát nézve szintén az utolsó helyen szerénykedünk, viszont itt védik a legjobban oltásokkal az egyévesnél idősebb, de kétévesnél fiatalabb kisgyerekeket. Európai összehasonlításban nagyon jónak mondhatók Magyarországon a családi kapcsolatok, hiszen itt beszélgetnek a legtöbbet a szülők a gyerekekkel.
Az UNICEF vizsgálta az iskoláskorú gyerekek étkezési szokásait is. Ezek szerint a magyar gyerekek közül kevesen reggeliznek az iskolai napokon (18. hely), viszonylag gyakran esznek gyümölcsöt (14. hely), és csak átlagosan elhízottak (13. hely). A jelentésből az is kiderül, hogy a magyar 11–15 évesek közül viszonylag sokan dohányoznak (15. hely), isznak (16. hely), viszont keveset használnak cannabist (5. hely), és a 15 évesek közül kevésnek volt már szexuális kapcsolata (5. hely). A vizsgálatból kiderül, hogy a gyerekek élete általában az észak-európai országokban a legjobb, míg Magyarországon, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a legrosszabb.
Az UNICEF elemzése azért is fájdalmas, mert a szocialista–szabad demokrata koalíció miniszterelnökei a gyermekszegénység elleni küzdelmet mindig kiemelten kezelték, legalább is szóban. Medgyessy Péter már kormányfőjelöltként is jóléti rendszerváltás című programjában leírta, annak célja a szegénység, különösen a gyermekszegénység felszámolása. A politikus 2003 elején meghirdette tízpontos Európa-tervét a „modern magyar jövő” megteremtéséért. Ez ugyancsak a legfontosabb területnek a gyerekek védelmét, helyzetének javítását nevezte meg, Medgyessy már itt elszomorítónak és tűrhetetlennek nevezte a gyermekszegénység mértékét.
Gyurcsány Ferenc is többször kampányolt a gyermekszegénység elleni program kidolgozásának szükségességével. A miniszterelnök 2005 októberében jelentette be a Nemzeti szegénységellenes programot, amelynek középpontjába elsőként a gyermekszegénység felszámolását állította. A program kidolgozására Ferge Zsuzsa akadémikust kérte fel. A szociológus érdeklődésünkre elmondta: „a magyar sajtó nem tud olvasni, az UNICEF jelentésében szereplő adatok 1993 és 2000 között gyűltek, a legutolsó 2003-ban”. Úgy vélte, az elemzés nem napi politikai szenzáció, hanem komoly tudományos elmélyülést igénylő és érdemlő fontos dokumentum. A kormányfő legutóbb hétfőn beszélt a gyermekszegénység elleni küzdelemről. Az öt zászlóshajó, vagyis kiemelt program egyikének nevezte az Országgyűlésben a gyermekszegénység visszaszorítását, amely a tervek szerint 2013-ig a mai 20 százalékos arányt 15 százalékra fogja csökkenteni.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség