Hónapokon át barangoltunk a Dunántúl régi templomai nyomában, megint eltelt egy tél, és még mindig jócskán maradt felfedezni, fényképezni való rejtőzködő emlékünk. Úgy tűnhet, mintha a más országrészekben lakó olvasóink kárára időznénk ily sokat a nyugati végeken, ám sajnos – ezt már többször elmondtuk – minél keletebbre és délebbre keressük mai határainkon belül a magyar középkor emlékeit, annál ritkábban találkozhatunk velük. A hódoltság, a hoszszan tartó háborúk nyomán alig maradt belőlük mutatóba, az Alföldön alig van összesen másfél tucatnyi bemutatásra érdemes román kori és gótikus műemlék – kivéve a Felső-Tisza-vidék önálló, régi templomokban viszonylag gazdag tájait.
A Duna–Tisza köze legnagyobb és legszebb településének, Kecskemétnek a múltja igazán bővelkedik eseményekben, művelődéstörténete teli ritka értékekkel és fontos tudnivalókkal, de a városban nem könnyű háromszáz évesnél öregebb épületet találni. Hiába sikerült megőriznie a török időkben korábbi jelentőségének, de még népességének nagy részét is, fejlődése megrekedt, anyagi javai tönkrementek. A háborúk utáni újjáépítés 1684-ben a reformátusok templomával kezdődött, a soktornyú Kecskemét katolikus nagytemploma 1769 és 1790 között, a kegyesrendieké 1725 után épült, a ferences barátok kolostortemploma 1772 és 1777 között újult meg, a Szent Erzsébet-kistemplom 1826–27-ben készült el. Szintén klasszicista stílusú a görögkeletiek egyháza (1829), már a romantika jegyeit viseli magán az Ybl Miklós tervezte evangélikus templom (1862–63). A barokk korszak emléke a Szentháromság-temetőkápolna (1740) és a városi szőlőkben álló Boldogasszony-kápolna, amely 1718-ban épült. A több mint százezer lakosú, hat évszázada városi jogú megyeszékhely, Kecskemét egyetlen középkori eredetű egyházi műemléke, a Szent Ferenc-rendiek temploma a tágas piactér délkeleti sarkán, a reformátusok egyháza mellett található.
1353-ban tűnik fel először írásban a „Kechkemeth” név, amely az etimológiai szótár szerint a régi magyar földrajzi nevekben gyakran előforduló állat, valamint a „met” (járás, menés) vagy a „med” (száraz meder) végződés összetétele. A hagyomány ezzel szemben a kunok és a jászok ősi totemállatát keresi a névben. A város Szent Miklós-plébániájának középkori pecsétjén ott látható a kecskefej a püspökfigura pásztorbotjára kötve, a település neve pedig Aegepolisként, azaz Kecskevárosként is előfordul régi oklevelekben – ezek után legyenek nálunk okosabbak a szófejtők.
Az biztos, hogy a helybeliek barátok templomának nevezik a Szent Ferenc-rendiek régi egyházát. Eredetileg ez volt a város említett, Szent Miklósnak szentelt parochiális temploma. Oklevél 1475-ben említi, de román kori eredetét, majd gótikus stílusú átépítését bizonyítják a Kossuth tér felé néző mellékhajó kőfalának régi ablakai, valamint a tövében lévő kis parkban feltárt Szent Mihály-kápolna alapfalai. A gótika korának nagyszabású átépítését őrzi a sarkain támpillérekkel megerősített nyugati torony alsó része, a XV. századi ablakkeretek, valamint maga a főhajó, illetve a keletnek tájolt szentély faltömege. 1647-ben vették át Kecskemét plébániájának gondozását a ferences fráterek. 1772-ben kezdődött a templom öt évig tartó újjáépítése, amelynek során gazdag barokk belsőt, oltárokat és berendezési tárgyakat kapott az épület. A hozzá kapcsolódó kolostor már korábban, 1736-ban elkészült; 1971 óta ad otthont a Kodály Zoltán nevét viselő, világhírűvé vált zenepedagógia-központnak.
Az újabb korok becses emlékei közül említést érdemelnek a ferences templom XX. század eleji pompás neobarokk vaskapui és rácsai – Tiringer Ferenc aranykoszorús műlakatosmester munkái –, valamint a város két méltán ismert középülete, a perzsa–mór stílusú zsinagóga (1862), amely az 1970-es évek óta tudományos-technikai intézmény és a magyaros-szecessziós ízlésű, 1902-ben elkészült Cifra palota. Végül a hírös város ellen elkövezett építészeti gaztettekről se feledkezzünk meg: a Kádár-korszak ízléshiányával tüntető Aranyhomok Szállodáról (1962), valamint az új magyar kapitalizmus hiteles lenyomatát tükröző hitvány Malom Centerről (2005).
origo.hu
Köllő Babett is beszállt a Jennifer Lopez őrületbe
