Új afrikai lépett ma a világ színpadára, aki kész megvívni a maga harcát, hogy megmutassa, a fekete ember mégis képes kézbe venni a maga ügyeit – jelentette ki Kwame Nkrumah, Ghána első elnöke kereken ötven éve, amikor az egykori brit gyarmat kikiáltotta függetlenségét. Az ország azóta hosszú utat járt be, így mára afrikai szinten a stabilan fejlődő államok közé tartozik.
A függetlenség kikiáltása utáni kezdeti fellángolást visszaesés követte, a nagymértékű korrupció pedig gátat szabott a tervek megvalósításának. Időközben Nkrumah politikája egyre diktatórikusabbá vált. Ennek ellenére elnöksége idején sokat fejlődött az oktatás, a közlekedés, megalakult az ország harmadik nyilvános egyeteme, nemzeti légitársaság és hajózási vállalat jött létre. Az egyre népszerűtlenebb elnököt 1966-ban katonai puccsal buktatták meg, de a ghánaiak gondjain ez sem segített. Hat elnök váltotta egymást 1966 és 1979 között, ekkor végül Jerry Rawlings katonai puccsal ragadta magához a hatalmat, aki 1992-ben már a hivatalosan kiírt választásokon is nyert, rá négy évre pedig a jelenlegi elnök John Kufuor ellenében diadalmaskodott. Hét évvel ezelőtt azonban távoznia kellett az ország éléről, mivel az alkotmány csak két egymást követő elnöki ciklust engedélyez, s az új választásokat immár Kufuor nyerte meg.
Távozása óta Rawlings a jelenlegi kormány legnagyobb bírálója. Éppen ezért az ötvenedik évforduló alkalmából rendezett ünnepségektől is távolmaradt, szerinte nincs mit ünnepelni. Mi több, kijelentette, Ghána elmulasztotta a valódi haladást kínáló lehetőségeket, mindenütt jelen van a nepotizmus, a tribalizmus (azonos törzsbeliek összejátszása), nem ritkák a politikai hátterű kínzások, gyilkosságok. Mások szerint a helyzet azonban nem olyan borús, ahogy azt a volt elnök ábrázolja. A Világbank adatai szerint 2004-ben Ghána lakosságának 37 százaléka a szegénységi szint (napi egy dollárnak megfelelő jövedelem) alatt élt, ami nagy javulás az 1990-es, 50 százalékos adathoz képest. Ghána infrastruktúrájában is érezhető a változás, mert míg 1990-ben a lakosság fele fért hozzá vezetékes vízhez, 2004-re már a háromnegyede.
Ghána adta 1957-ben a Földön bányászott aranyérc tíz százalékát, és napjainkban is nagy készletek vannak a aranyból, ezüstből, gyémántból, bauxitból, mangánércből, amelyet a leginkább Európába és az Egyesült Államokba exportálnak. Az ásványi kincsek mellett meghatározó a mezőgazdasági termékek – főleg a kakaó –, valamint a trópusi fák és a tonhal kivitele. Sokat lendít Ghána helyzetén a térségben stabilnak számító politikai rendszer, hogy szabad választásokat tartanak, és az etnikai villongások sem annyira jellemzőek, mint a szomszédos államokban. Ráadásul a ghánaiak bizakodó emberek. Ahogy az egyik ünneplő mondta: Isten diót adott, nekünk csak fel kell törni.
origo.hu
Tényleg 50 fokos hőségre számíthatunk? – a szakértő válaszolt
