Az ellehetetlenülés Damoklesz-kardja

Lázár Ervin lelki üdvéért mondott imavers indítja a Magyar Írók Egyesülete folyóirata, a Lyukasóra márciusi számát Gyurkovics Tibor tollából. Különleges sorsokat megidéző és misztikus hangulatú írások adják a szépen komponált szám gondolati vezérfonalát. A sort egy múltidéző különös-borongós hangulatú esszé nyitja Görgei tábornok hegedűséről, Reményi Edéről, amelyet Szilágyi György vetett papírra. Reményi miskolci zsidó iparoscsalád sarjaként jött a világra 1828-ban. Magas rangú katolikus papok segítették a kiemelkedően tehetséges fiút bécsi konzervatóriumi tanulmányainak elvégzésében, hogy aztán gróf Széchenyi István ajánlásával bővíthesse látókörét Londonban. Az 1848–49-es szabadságharc tisztjeként szolgált, társaitól kapta a Görgei hegedűse nevet. Klapka Györggyel együtt emigrált, Viktória királynő az udvari virtuóz címmel tüntette ki. Liszt Ferenc barátjául fogadta.
Egy másik különös sorsot, az érzékiség, a latinos szellemesség és a sziporkázó intellektualizmus méltatlanul elfelejtett prózaíróját, Kolozsvári Grandpierre Emilt idézi emlékezetünkbe Szeghalmi Elemér katolikus irodalomtörténész dolgozata. A misztikum szféráiba vezérli az olvasót Szabó Ferenc Édenkert, Földi paradicsom, Pokol című spirituális töltetű, elmélyült esszéje Hieronymus Bosch Triptichonjáról, valamint az ószövetségi Genezis különféle képzőművészeti, eszmetörténeti lenyomatairól. Az újszövetség apostoli alakját, Szent Pált Bodnár Dániel író idézi meg, első- sorban a pálfordulás előtti alakmást helyezvén elemzésének középpontjába egy másik elfeledett író, Mészöly Miklós Saulus című ihletett példázatregénye nyomán. Szellemesen sokrétű Földváry Györgyi Mozart című elbeszélése.
A misztikus tónust híven követik Büki Attila költeményei. „Felfénylik mit rejt / szívünk pitvara / akár az ívelő madár / s az ócska bazilika” – írja az Ócsai anzix című költeményében, amelyben a magyar templomépítkezés különleges értékét, a fehér templomot örökíti meg a különlegesen érzékeny lírikus palettájával. A szakrális teljességélményre Marczinka Csaba Teljesség? című verse, nem kevésbé Pék Pál Most és itt című költeménye is jó példa. A Lyukasóra A hónap költője rovatának főszereplője, Bobory Zoltán megrendítő munkája a közelmúlt aktuális eseményeire reagál: „Anyádnak mit válaszolsz, rendőr, ha megkérdezi: / a zászlós fiú mit ártott? / S ha gyermeked mellére kokárdát tűz / ellenállnál vagy engedelmeskednél / ha azt vezénylik: tűz.” A lap az idén sem kapott támogatást a Nemzeti Kulturális Alapprogram szakkollégiumától, a szerkesztői gárda így kénytelen lapszámról lapszámra vegetálva, a teljes ellehetetlenedés Damoklesz- kardja alatt dolgozni.
(Lyukasóra – a Magyar Írók Egyesületének lapja, 2007. március.)