Nyolcvankilenc éves, 29 éve nyugalmazott ügyvéd vagyok, korábban törvényszéki bíró voltam. Ezt azért szögezem le, hogy írásomat senki ne tekintse laikus hozzászólásnak. (34 éves praxis.) Három témával szeretnék foglalkozni, a bírósági ügybe való beleszólásról, az illetéktelen bíróról és a koncepciós, illetve nem koncepciós bírákról.
A Horthy-éra alatt folyamatban lévő jogi ügyekbe nem volt szokás beleszólni, és nem is éltek vele. Ez az irányzat csak a második világháború után változott meg, és ma is folytatódik. Helytelen. A bíráskodás egyrészt szakma, másrészt hivatás. Egy ügy elintézése szakmai kérdés, ebbe beleavatkozni laikusnak nem szabad. Ez rontja mind a nyomozás, mind a vizsgálat, mind az ítélkezés hitelességét. Ezért nem tartom jónak a Kék fényt sem. Persze nincs akadálya annak, hogy a tévé a körözött személyek fényképét közölje, vagy a jogerősen befejezett ügyben valaki véleményt nyilvánítson. Örülök annak, hogy Kulcsár Anna megemlítette a kecskeméti ügyet. Ez volt a legmegrázóbb bírói cselekedet s egyben a legundorítóbb justizmord (Bírák a vádlottak padján, Magyar Nemzet, 2007. március 5., 7. oldal).
Senki illetékes bírájától el nem vonható – hirdeti már 1222-ben az Aranybulla. Ezért döbbentett meg a hír, hogy az október 23-i ügyek pereiben az eljáró bírák helyett másokat szerveztek be ítélkezésre, mert felmentő ítéleteket hoztak. Aki a bírósági eljárások belső szerkezetét nem ismeri, nem tudhatja annak útját. Minden év végén a bíróság elnöke tanácselnökei bevonásával elkészíti a következő év bírói beosztását. Ezen név szerint fel vannak sorolva, kik az egyes bírák, kik a tanácselnökök és kik a hozzájuk beosztott bírák, s ezt ki is függesztik a bíróságon. Ebből az összeállításból az elnök szignálja ki az ügyeket. Bármelyiket választhatja, de ha már választott, tőle az ügyet el nem veheti, tevékenysége nem erkölcsös, de nem is ildomos.
Végül megdöbbentő az, hogy míg a koncepciós bírákról állandóan értekeznek, a nem koncepciós bírákat nem említik. 18 éve próbálkozom a jogsértett bírák rehabilitációjával – empátia hiányában sikertelenül. A múlt évben Bárándy miniszter és Losonczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke megkövette ugyan a bírákat, és mind erkölcsi, mind anyagi kárpótlást ígért, amely egy határozatban le is csapódott: eszerint a sértetteket kiemelt nyugdíjban kell részesíteni. Amikor erre sor került a gyakorlatban, kiderült, hogy kiemelt nyugdíjat csak az kaphat, akinek a nyugdíja a mindenkori minimális nyugdíj kétszeresét nem haladja meg (51 600 forint). Ezt az összeget a még élő jogsértett bírák nyugdíja meghaladja.
Dr. Herényi István
budapesti büntető törvényszéki bíró
origo.hu
Döntött a kormány: rendkívüli változás jön a minisztériumban
