Bírálat Pozsonynak

Szlovákia még 2002-ben csatlakozott a Regionális vagy Kisebbségi nyelvek európai chartájához, ám azóta egyetlen törvényt sem fogadott el vagy módosított annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségek a nemzetközi dokumentumba foglalt módon használhassák anyanyelvüket. Erre figyelmezteti Robert Fico kormányát az Európa Tanács, és arra szólítja fel, hogy az ország a charta ratifikációs dokumentumokban vállalt kötelezettségeinek a lehető legrövidebb időn belül tegyen eleget.
Az Európa Tanács (ET) raportőrei a chartában foglaltak értelmében tavaly már másodszor ellenőrizték, miként tesz eleget Szlovákia a nemzetközi elvárásoknak. A dokumentumot ratifikáló országokat mindaddig ellenőrzi az ET, amíg nem állapíthatja meg, hogy az adott állam jogrendje teljes egészében tükrözi a charta kitételeit. A raportőröket tavaly még nemcsak a szlovák politikusok fogadták, hanem Csáky Pál akkori miniszterelnök-helyettes és Berényi József egykori külügyi államtitkár is – alapvetően ők mutattak rá arra, hogy bár a kisebbségi jogokért is felelős kormányalelnök hivatala meghatározta: Szlovákiában nyolc törvényt kell módosítani a nyelvhasználati jogok elérhetősége végett, de egyetlen előkészítése sem történt meg. Ennek következtében a szlovákiai kisebbségek mind a mai napig nem használhatják anyanyelvüket az igazságszolgáltatási eljárások során, a gazdasági életben, de korlátozott a helyi rádiózás és televíziózás lehetősége is. A városi televíziók például nem sugározhatnak élő műsort a kisebbségek nyelvén, mert csak olyan anyagot tűzhetnek műsorukra, amelyet már feliratoztak szlovák nyelven.
Ján Kubis külügyminiszter sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy „az ET ajánlása nem a Fico-kormány bírálata”, hiszen a chartát még Mikulás Dzurinda kormányzása idején fogadták el, s ők vállalták, hogy két év alatt a nemzetközi dokumentumhoz igazítják az ország jogrendjét. Kubis nem tudta megmondani, miként reagál a bírálatra az új kormány, szavai szerint „az ET ajánlását egyelőre a szakértők elemzik”.
Magyar külügyi források arról tájékozattak, hogy Szlovákia négy módosító indítványban kifogásolta a szakértői bizottság megállapításait, és kérte, azok ne szerepeljenek a szöveg végső változatában. A bizottság eleinte hajlott arra, hogy elfogadja a szlovák fél igényét, ám a magyar diplomácia által kezdeményezett nemzetközi konzultációk után Pozsony végül visszakozott.
Közben tegnap életbe lépett a Kisebbségi nyelvek európai chartája Csehországban. Enek értelmében minden olyan csehországi városban és faluban, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a lakosság több mint tíz százalékát alkotják, ezentúl szóban és írásban szabadon használhatják anyanyelvüket hivatali és bírósági ügyekben. „A gyakorlatban ez alapvetően a lengyel nyelv használatára vonatkozik a morva-sziléziai megyében, ahol több tucat településen haladja meg a lengyelek aránya a tíz százalékot” – mondta az MTI tudósítójának Milan Pospísil, a prágai nemzeti kisebbségi tanács titkára.