Egységben az erő

Hét olyan kisebbségi képviselő van a szerb parlamentben, akiket nemzeti pártjaik juttattak be a törvényhozásba, tehát nemzeti közösségük autentikus és legitim képviselőinek lehet tartani őket. Ebből a hétből három vajdasági magyar, kettő szandzsáki bosnyák, egy dél-szerbiai (Presevói-völgy) albán és egy cigány. Természetesen a szkupstinában vannak még kisebbségiek – a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) három képviselője mellett még kettő a magyar –, akik a Demokrata Párt és a Szerb Radikális Párt listáján jutottak a parlamentbe, rajtuk kívül nem egy vajdasági kisebbségi ül még a Demokrata Párt színeiben a parlament széksoraiban. A kisebbségi pártok közül azonban egynek sem lett annyi mandátuma, hogy önállóan frakciót alakíthatott volna, kivéve a VMSZ-t. A nagy átszavazás azonban úgy hozta, hogy a magyar pártnak meg kellett elégednie három mandátummal.
A kisebbségi pártok azonban mégsem maradtak parlamenti csoport nélkül. Ha másképpen nem ment, közösen alakították meg. Először a VMSZ és a négy párt koalíciójából álló Szandzsáki Lista hozott létre együttes frakciót öt képviselővel, s ehhez a „kisebbségi frakcióhoz” később csatlakozott az albán és a cigány honatya. A frakció kibővülése pedig lehetővé tette, hogy a VMSZ egyik képviselője a Nenad Csanak vezette Vajdasági Szociáldemokrata Liga négy képviselőjével együtt létrehozza az úgynevezett vajdasági frakciót is. A kisebbségi frakció vezetője Pásztor Bálint, helyettese Bajram Omeragic (Szandzsáki Lista), a vajdaságié pedig Nenad Csanak. Várhatólag e két csoport között együttműködés alakul majd ki, hiszen céljaik – kisebbségvédelem, Vajdaság autonómiájának helyreállítása – jórészt közösek. Mint Bajram Omeragic bejelentette, a kisebbségi frakció első lépése lesz kezdeményezni a képviselőház szabályzatának módosítását, hogy ne kelljen öt képviselő egy frakcióhoz. A kisebbségi pártok esetében ugyanolyan pozitív megkülönböztetés kér, mint a parlamenti küszöb esetében. A közös frakció ellenére a pártok és koalíciók fenntartják maguknak a jogot, hogy esetenként az egymástól eltérő álláspontjukat is kifejezhessék, s saját érdekeik szerint foglaljanak állást. Tehát előfordulhat, hogy a frakció tagjai nem fognak egyöntetűen szavazni. Nem is várható el, hogy Koszovó kérdésében például a frakció többi tagja is olyan markánsan fejezze ki állásfoglalását, mint Riza Halimi, a Presevói-völgyi Albánok Koalíciójának képviselője. Halimi egyébként a kisebbségi frakcióval kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy közös érdekeiket együtt képviselik – s ezt a frakcióvezető vagy helyettese által fogják ismertetni a parlamentben –, ám helyet hagynak a specifikus kérdések külön megítélésének.
A vajdasági magyarok, a szandzsáki bosnyákok és a dél-szerbiai albánok igen eltérő helyzete indokolja a frakció ilyen működését. Ám a frakció a közös célok érdekében egységesen lép.