Ismerve a pályázati igényeket, több nehézséget is látunk a nemrég meghirdetett gazdasági operatív programok (gop) belépési és teljesítési feltételeit illetően – fogalmazott Glosz Andrea, a Pátosz elnökségi tagja a szövetség tegnap megrendezett budapesti konferenciáján.
A pályázatírók többek között azt kifogásolták, hogy az európai uniós hozzájárulásokra pályázóknak olyan feltételrendszerrel kell megküzdeniük, mely már a belépéshez az adott vállalkozásban dolgozónként négymillió forintos árbevétel-minimumot ír elő. A legnagyobb megdöbbenést azonban a 2004–2005-ös évek hasonló programjaihoz képest óriási szigorítást jelentő, éves szinten 8-15 százalékos árbevétel-növekedés kritériuma keltette, melyet a „szerencsés” pályázónak három éven keresztül tartósan kellene teljesítenie.
A sérelmezett feltételek között szerepel az is, hogy a fenti árbevétel-bővülést nem produkáló vállalkozásnak a három év leteltével kamatostul kell visszafizetnie a megítélt támogatást. A meglehetősen nehéz feltételek mércéjét nem teljesítőknek tehát a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő – jelenleg évente 16 százalékos – kamatteherrel megnövelt összeget kell visszajuttatniuk az állam kasszájába, érdemes tehát jól meggondolniuk, belevágnak-e a fejlesztésbe. A fórumon a vállalkozásfejlesztés jövőjéről előadást tartott Egyed Géza, a gazdasági minisztérium szakállamtitkára, aki szerint ebben az esetben gyakorlatilag „egy nagyjából piaci áron kapott kedvezményes hitelről” van szó. A gazdasági tárca képviselője szerint a pályázatok kiírásakor olyan filozófiai kérdésben kellett dönteniük, hogy „a fejlődésre képesnek vagy a gyengének adják-e a támogatást”.
– Azoknak kell forrást adnunk, akik képesek is élni a lehetőségekkel, akik összességében a köznek többet adnak vissza, mint amenynyit támogatásként kaptak – indokolta a gop kemény feltételeit a szakállamtitkár. A Pátosz szerint azonban csak kevés vállalkozás lesz képes megfelelni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által is meghatározott – tehát nem az EU követelésére kiírt – feltételrendszernek. Egyed szerint még így is 60 ezer vállalkozás mehet át a szűrőn. Az NFÜ sajtóközleménye szerint „biztosítva látják, hogy az idén támogatott 2-3000 pályázó képes teljesíteni a feltételeket”.
Összehasonlításképpen, a világ egyik legnagyobb követeléskezelő és hitelminősítő intézete, a Coface adatai szerint ma hazánkban 1 millió 200 ezer regisztrált vállalkozás van, melyből 530 ezer számít aktívnak, igaz, az egyes iparágakat érintő csődhullámok miatt számuk folyamatosan apad. Pályázati szakértők az utóbbi napokban több szakmai sajtóorgánumnak is úgy nyilatkoztak, hogy a gop magas mércéjét a vállalkozók mindössze 1-3 százaléka ugorhatja át. A gop-pályázati feltételek utolsó percben történt megnehezítésével kapcsolatban Egyed Géza elismerte, hogy hibáztak, rosszul kiszámított képletet adtak meg egy technikai baki miatt.
Egyed Géza gazdasági szakállamtitkár a fent említett operatív programokra „versenyképességi szempontból” évente 100-110 milliárd forintnyi keretösszeggel kalkulál a következő hét évre, mely szakértők szerint csupán töredékét teszi ki a megszorítócsomag miatt a vállalkozókat sújtó, hozzávetőlegesen 600 milliárd forintos központi elvonáshoz viszonyítva.

Az SZFE lázadásának öröksége és a „kegyetlen színház” hatása