Csupán véletlen egybeesésről van szó, hogy az európai uniós támogatásokat reklámozó „sikerarcok” hirtelen lekerültek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról – állítja Fadgyas Gábor, az NFÜ szóvivője, aki kizárta, hogy a változtatásnak bármilyen köze lenne ahhoz, hogy az utóbbi napokban számos újság, internetes portál és televíziós csatorna is foglalkozott a „sikertörténetek” egyes főszereplőit érintő anomáliákkal. Felmerült többek között, vajon milyen üzenetet közvetít a magyar pályázóknak az, hogy a Bajnai Gordon vezette NFÜ választotta „sikerarcok” között szerepel az a Horváth László, aki Kóka János egykori elenderes üzleti partnere volt.
*
Az 56 milliárdos támogatást reklámozó Horváthot, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (Úkig) főigazgatóját a gazdasági miniszter nemrég nevezte ki a tárca kiemelt projektekért felelős miniszteri megbízottjának. Az sem válhatott a 360 millióba kerülő kampány előnyére, hogy időközben kiderült: a Közbeszerzési Döntőbizottság többmilliós bírságot szabott ki az Úkigra a törvénysértés miatt. A Hír TV Célpont című műsorában feltűnt egy másik, ezúttal 66 milliós támogatást reklámozó „sikerfőszereplő”, Pál István, akiről viszont Nyakó István, az MSZP szóvivője ismerte el az adásban, hogy a barátja. A harmadik hirdető személy, Gellén Vencel pedig a szocialista vezetésű Gyula városmenedzsere.
Szakértők szerint azonban a legnagyobb gond a szinte irreálisan megszigorított pályázati feltételrendszer, amelyet nem Brüsszel ír elő számunkra, hanem az NFÜ.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke sajnálatosnak tartja, hogy – bár a jelenlegi depressziós gazdasági folyamatból kitörési pontot jelenthetne az uniós forrás – mégis nagyon kevés pénzt jelent, amelyet rossz módszerrel osztanak szét. Parragh szerint a 70 százalékos önerő vállalása nagyon erős követelmény a tőkeszegény hazai vállalkozások számára, az éves 8–15 százalékos árbevétel-növekedés előírása pedig a megszorítások miatti visszaesés miatt szinte alig teljesíthető.
– A vállalkozók 90-95 százaléka a nehezített feltételek miatt nem pályázik, leszámoltak az illúziókkal – fogalmazott lapunknak Parragh, aki hangsúlyozta: a februári uniós kiírásoknak makrogazdasági szinten nem lesz hatása, mivel a mindössze 31 milliárd forintnyi pénzből reálisan csak 2-3 ezer pályázat nyerhet, miközben a Gyurcsány-csomag idén 630 milliárd forintnyi pluszterhet rakott a vállalkozói szférára.
Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke szerint is nagyon szigorúak a követelmények. A magas árbevétel-növekedési elvárások és az óriási önrész mellett az egy alkalmazottra jutó négymillió forintos árbevételi kritériumot említette, mint az egyik legnehezebb feltételt. A három éven keresztül tartandó évi 15 százalékos akkora kihívás, amelyet egy vállalkozónak többször is végig kell gondolnia, mielőtt pályázna – mondta Maróczi.
A pályázatokat befogadó intézményrendszer kiépítetlenségére hívta fel a figyelmet Petykó Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint a cégeknek egy lelassuló gazdaságban, szűkülő belső piac mellett kellene az előírt óriási árbevétel-növekedést teljesíteniük.
A külföldi és hazai befektetők érdekszövetsége, a Joint Venture álláspontja szerint az utóbbi évekhez képest jelentősen szigorodtak a feltételek, miközben számos régi pályázati problémát sem orvosoltak. Szili Mária ügyvezető igazgató szerint előrelépésnek számít, hogy a jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő felárral visszafizetendő támogatást – a feltételek nem teljesítése esetén – részletekben kell majd visszaadni az NFÜ-nek. Szili azt is sérelmezte, hogy a belépési feltételek között szerepel, hogy két évre visszamenőleg nem lehet a pályázó cégnek munkaügyi elmarasztalása, így akár egy adminisztratív hiba miatt is sokan kieshetnek a rostán.
origo.hu
Tiszta vizet öntünk a pohárba – ennyibe kerül egy lángos a Balatonnál
