Ahhoz, hogy ma Magyarországon egy vállalkozás szerencsejátékot indítson – akár a világhálón –, állami koncessziót, illetve engedélyt kell kiváltania, akkor is, ha egy másik tagállamban már engedélyt kapott. Ezt a helyzetet elégelte meg az Európai Bizottság, amely úgy határozott, hogy véget vet a sportfogadási szolgáltatások előtt álló akadályoknak Magyarországon, Dániában és Finnországban.
A bizottság immáron másodszor szólítja fel hazánkat az érintett jogszabályok módosítására. A korábbi felszólító levelekre kapott válaszok alapján ugyanis a brüsszeli testület arra jutott, hogy a kifogásolt rendelkezések nem felelnek meg a hatályos uniós jognak. Ha a bizottság két hónapon belül nem kap kielégítő választ, az ügyet az Európai Bíróság elé utalhatja.
A kormány nem tervezi a szerencsejáték-piac további megnyitását, és nem szándékozik lazítani a szerencsejátékok szervezésének feltételein sem – nyilatkozta korábban Veres János. A pénzügyminiszter akkor még úgy vélekedett, hogy a szolgáltatási irányelv alapján nem terheli uniós kötelezettség a magyar államot. Bár a brüsszeli bizottság döntése új helyzetet teremtett, a magyar kormány most sem siet álláspontja módosításával. Legalábbis lapunk kérdésére a Pénzügyminisztériumban azt mondták, a kormány kihasználja a kötelességszegési eljárás keretében rendelkezésére álló két hónap gondolkodási időt, és csak akkor alakítja ki álláspontját. Laptársunk kérdésére pedig a PM-ben úgy nyilatkoztak, hogy a jelenlegi szabályozás megfelelő. Ennek értelmében ma még nem tudni, hogy módosul-e a szerencsejáték-törvény, vagy szembe megy az ország a brüsszeli állásponttal, s bíróság elé áll.
Az ügy előzményei tavalyelőttre nyúlnak vissza, amikor felmerült, hogy a szerencsejátékokat egységes uniós irányelvekben kellene szabályozni. Az európai szerencsejáték szövetségeket tömörítő Euromat spanyol elnöke, Eduardo Antoja amellett kardoskodott, hogy nincs szükség egységes szabályozásra. A lengyel, szlovák, román és magyar szövetségek ezzel ellenkező véleményen voltak. A kelet-európaiak úgy vélték, az új demokráciákban még elkel a brüsszeli iránymutatás.
A vita gyökere természetesen gazdasági érdekekre vezethető viszsza: a szerencsejátékokból származó haszon az államok fontos bevételi forrása. Nem csoda, hogy sok országban nem akarnak osztozni rajta a magáncégekkel. Hazánkban a Szerencsejáték Rt. adatai szerint 2005-ben a játékgépek után 36,2 milliárd forint volt az adóbevétel, a kaszinók játékadójából 2,92 milliárd forint jött be, a sportfogadásból pedig közel kétmilliárd forint.
origo.hu
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között
