Fénykorszakhatár

Thomas Alva Edison 130 évvel ezelőtt egész világunkat átalakította új találmányával, a villanykörtével. A szénszál ugyan volfrámhúrrá alakult át, ám az ötlet ugyanaz maradt, az izzó fémszál adja a fényt a világ sok milliárd lakójának éjszaka.
Most bealkonyul a hagyományos izzó korszakának: mai szemmel nézve már túl sok energiát fogyaszt. Márpedig a környezetkárosító üvegházgáz-kibocsátás csökkentésének egyik legbiztosabb módja, ha kevesebb energiát fogyasztunk az eddigieknél. Emiatt került napirendre a kérdés a múlt pénteki brüsszeli csúcson is, ahol a tagországok a megújuló energiaforrások felhasználásáról egyeztettek. (Az Európai Uniónak nemcsak a zöld szempontok, hanem energiafüggőségének csökkentése érdekében is létérdeke az alternatív megoldások előnyben részesítése.) Angela Merkel német kancellár tehát bejelentette a csúcstalálkozón: felkérték az Európai Bizottságot, hogy 2008–2009-re készítsen tervet arra nézve, miként tudnák fokozatosan felváltani Edison találmányát más technológiával.
Csak az a gond, hogy még mindig a hagyományos villanykörte biztosítja az emberi szemnek legmegfelelőbb világítást. Maga Merkel kancellár meg is jegyezte: „A lakásomban a legtöbb körte energiatakarékos”, de „nem elég fényesek, így hát ha a szőnyegre ejtett dolgokat keresgélem, gondok adódnak”.
Egyre több országban eldöntött tény azonban, hogy így vagy úgy, de a hagyományos villanykörték fokozatosan eltűnnek majd a boltok polcairól.
Ausztráliának is elege lett az energiapocsékoló körtékből, és a tervek szerint megálljt parancsol Edison találmányának. Az ötödik kontinens lesz a világ első országa, ahol betiltják a hagyományos fémszálas izzókat, helyettük csak kompakt neoncsöveket szabad használni, amelyek energiatakarékosak, és fényük legalább megközelítőleg olyan, mint a megszokott körtéké. Hasonló terveket fontolgat Belgium és Új-Zéland is, az Egyesült Államokban pedig Kalifornia szándékozik rendelettel támogatni az energiatakarékos izzók használatát. Kanadában Ontario és Nova Scotia tartomány is lépéseket tesz ebbe az irányba.
Az ok egyértelműen az energiatakarékosság, valamint a környezetszennyezés visszaszorítása. A Nemzetközi Energiahivatal kimutatása szerint ha a világon mindenütt lecserélnék az új izzókra a régieket, 18 százalékkal kevesebb energiát fogyasztana az emberiség, s nagymértékben csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás is.
Valóban a régi fényforrásokéhoz nagyon hasonló fényt adnak a kompaktcsövek, mégsem ugyanolyat. Az eddig megszokott fényhatás mellett olvasni kényelmes, a kékes színű kompakt fénycsöveknél azonban furcsa. A fehér papír kékes árnyalatú lesz, ez pedig kifejezetten zavarja a szemet. Ez azonban csak a kisebb gond. A nagyobbat inkább az új csövek ára jelenti. Egy ilyen modern fényforrás legalább nyolcszor annyiba kerül, mint energiapazarló őse. Bár hosszú távon a kompakt neoncsövek gazdaságosabbnak bizonyulnak, kevés embernek van arra pénze, hogy energiatakarékossá alakítsa át lakását. Ez így igaz a nálunk jóval gazdagabb Ausztráliában és Kanadában is, pedig egy felmérés szerint évente száz dollárt is megtakaríthat egy tengerentúli háztartás, ha teljes reformot hajt végre a világítás terén.
A hagyományos izzók fényét megszoktuk, így ehhez mérünk mindent. Emellett viszont sokszor kell őket cserélni, sok energiát fogyasztanak, s a felhasznált áram mindössze 10 százalékából lesz fény, a többi a környéket melegíti (ezt bizonyítandó érdemes ellátogatni valamelyik barkácsáruház lámpaosztályára, és megállni a bekapcsolt izzók előtt!). A kompaktcsövek ezzel szemben voltaképp neoncsövek, amelyeket az évtizedek során sikerült erősebb fényűvé tenni és csökkenteni a méretüket. Ezeknek az „izzóknak” (amelyekben a higanymolekulák adta láthatatlan fényt alakítja át látható fénnyé a cső belsejét borító foszforköpeny) a hagyományos körték energiaigényének kétharmadára van szükségük, és nyolcszor tovább tartanak, mint azok. Öszszevetve az adatokat kiderül, hogy épp annyival drágább a fényforrás, amennyivel tovább élvezhetjük szolgálatait, így csak a villanyszámlán látszik a reform eredménye.
Igaz, egy háztartás áramigényének átlagosan mindössze 10 százalékáért felelős a világítás. Ezért is fontos, hogy az Európai Bizottság már korábban arra buzdította a kontinens polgárait, áramtalanítsák készenléti üzemmódban szunnyadó háztartási készülékeiket (a televíziót, a DVD-t, a számítógépes modemet – uniós számítások szerint ez évente közel 100 eurós megtakarítást jelenthet háztartásonként).
Nem tudni, hogy ez utóbbi tanácsot hányan fogadták meg eddig Európában, az viszont bizonyos, hogy a villanykörték terén sok még a tennivaló: a jelenlegi eladási statisztikák azt mutatják, sokat kell még dolgozniuk az alternatív fényforrások propagálóinak, míg megtörténik a remélt áttörés. Manapság az eladott fényforrások 67 százaléka hagyományos villanykörte. Valószínű, hogy amíg van hagyományos villanykörte a boltok polcain, addig a vevők előnyben részesítik a régi technológiát.
Vagyis az igazi átállás akkor következik be, ha – ahogy korábban az ózonkárosító freont használó dezodorok és hűtőszekrények esetében – nemcsak az unióban, hanem az egész világon nyugdíjazzák Edison találmányát.