Több mint tízmilliárd forintnyi gázszámlát nem fizettek be a lakossági gázfogyasztók az előző három hónapban – erősítette meg lapunk kérdésére Molnár Gábor, a Magyar Gázipari Egyesülés igazgatója. A szakember hangsúlyozta, hogy ez az összeg az egyesülés gázszolgáltató tagvállalatainak összesített adata, az egyes cégek kintlévőségeire nem lehet következtetést levonni belőle.
A kifizetetlen gázszámlák megszaporodása több ok együttes fennállása miatt következett be. Az egyik ok a gáz árának emelkedése, bár ebben az évben maga a gáz ára nem változott. Utoljára tavaly augusztusban történt emelés, igaz, ennek hatása a téli hónapokban, januárban és februárban jelentkezett. Az mindenképp tény, hogy egy év alatt a vezetékes gáz ára 58,9 százalékkal drágult, s az emberek a korábban 60-70 forintos helyett százforintos gázárral szembesülnek. Ráadásul öt százalékkal emelkedett az energiahordozó általános forgalmi adója, ami tovább növelte a számlák végösszegét.
*
Ugyanakkor január 1-jétől életbe lépett az új ártámogatási rendszer, amely a korábbi gyakorlattal szemben az alanyi jogon történő támogatás helyett rászorultság igazolásához köti a támogatást, amely a rászorultság mértékétől függően változó nagyságú. Így nemcsak azok fizetnek január óta lényegesen többet a gázért, akik nem jogosultak támogatásra, de azok is, akik a korábbinál kisebb árkiegészítést kapnak.
De nem csak a fenti két ok miatt lett magasabb a vártnál a fizetendő számla. Az idei év enyhe időjárása ellenére a szolgáltatók olyan részszámlákat küldtek a fogyasztóknak, mintha a tavalyi tél gázfogyasztása ismétlődne meg. Ennek az az oka, hogy a cégek az utóbbi években áttértek egy olyan rendszerre, amelyben évente csak egyszer olvassák le a gázórát, és a fogyasztók havonta az elmúlt évek átlagos gázfogyasztása után fizetnek. Ezt a részszámlázásos módszert a fogyasztók maguk választhatták. Enyhe teleken ez több, mint a valós fogyasztás, keményebb teleken viszont kevesebb, vagyis egyfajta kiegyenlítő szerepe van – fejtegette Molnár Gábor. Ez a tény azonban nem érhette váratlanul a fogyasztókat, mert amikor a cégek áttértek erre a rendszerre, írásban módosították a szerződést a fogyasztókkal. Növelte a panaszok számát, hogy az egyik szolgáltató január végén tért át az említett résszámlás rendszerre. A szolgáltatók üzletszabályzatai egyébként rögzítik, hogy évente egyszer az ügyfelek áttérhetnek a gázóra havonta történő leolvasására, illetve közlésére.
Bár a kifizetetlen számlák felszaporodása nem érhette váratlanul a cégeket, hiszen a jelentős árváltozások idején ez rendszeresen előfordul, jelentős finanszírozási terhet jelent, ami – ha tartósan fennmarad – megrendítheti a gázszolgáltatókat. A kintlevőségek átlagos mértékéről nem kívánt nyilatkozni a Magyar Gázipari Egyesülés igazgatója, de elmondta, hogy a jelenlegi tízmilliárdos növekmény jelentős mértékű. Az egyesülésnél abban bíznak, a fogyasztók élnek azzal a lehetőséggel, hogy részletekben kifizetik a hátralékukat.
Enyhe tél, kisebb távfűtésszámla. Egy átlagos, 52 négyzetméteres budapesti lakás februári távfűtésszámlája 22 327 forint volt, tavaly ugyanekkor 24 747 forint, azok esetében, akik nem részesülnek gázár-támogatásban – adta közre a Főtáv Zrt. A 2400 forint különbség hátterében az utóbbi tíz év legenyhébb tele áll. Januárban 6,3, februárban 3,7 fokkal volt melegebb az átlagosnál. A különbséghez azonban azt is tudni kell, hogy 2006-ban 2,1 fokkal hidegebb volt az idő az átlagnál, s a távhő árát 12 százalék áfa terhelte. Szeptember 1-je óta viszont már 20 százalék az áfa. Igaz, tavaly még alanyi jogon járt a gázár-kompenzáció. Akik a legmagasabb összegű támogatásra jogosultak, azok februárban 11 780 forintot fizettek egy átlaglakásban, egy éve 16 801 forintot.
A 241 ezer budapesti távfűtéses lakásnak megközelítőleg negyedében, 85 962-ben élők nyújtottak be támogatási kérelmet. A kompenzációra jogosultak legnagyobb része, 31,8 százaléka a legmagasabb összegű támogatást kapja.
origo.hu
Deák Dániel szerint látványosan Magyar Péter megrendelése a mai Medián-kutatás is
