Helikopter helyett rohamkocsi

2007. 03. 03. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kártérítési és kötbérigénnyel is élhet a beszállító osztrák cég, ha Magyarország nem veszi át a megrendelt két új mentőhelikoptert. Amint arról tegnap beszámoltunk, az Egészségügyi Minisztérium szerződésmódosítást kezdeményezett az osztrák Helikopter AirTransport GmbH-val, hogy egy évvel halasszák el az új légi járművek átvételét, amely a jelenleg érvényben lévő szerződés szerint néhány napon belül lenne esedékes. A cég képviselőjét egyelőre nem sikerült elérnünk, így nem tudtuk meg, hogy miként reagálnak a szaktárca szerződésmódosítási ötletére, élnek-e a kártérítés- és a kötbérigény lehetőségével.
Eközben az Egészségügyi Minisztérium elismerte, hogy valóban elhalasztaná a gépek átvételét. Mint ismert, a szaktárca által készített és lapunkban ismertetett szerződésmódosítás ezt többek között a költségvetés hiányából adódó megszorítási kényszerrel indokolta. A Magyar Nemzet kérdésére küldött válaszlevélben a minisztérium viszont már azt írja, hogy a tervezett fejlesztések miatt kellene elhalasztani az új légi járművek átvételét. A meglehetősen zavaros okfejtés azonban nem pontosította, hogy a fejlesztések és a gépek átvétele hogyan függ össze.
Túri Péter, a Légimentő Kht. vezetője lapunknak úgy fogalmazott: az Egészségügyi Minisztériumtól hivatalos tájékoztatást nem kapott, de az osztrák fél informálisan jelezte neki, hogy a szaktárca kezdeményezte a halasztást. Mint azt hangsúlyozta, ha a magyar állam nem veszi át a megrendelt légi járműveket, úgy nem lehet teljesíteni a légi mentés fejlesztése érdekében hozott kormányhatározatot. Ez egyben azt is jelenti, hogy továbbra sem működhet légi mentés az ország egy jelentős részén, például a Dél-Alföldön. Igaz, ennek beindításához két újabb légibázis kialakítására is szükség volna – tette hozzá.
Lapunk tegnap hozzájutott az Egészségügyi Minisztérium megrendelésére készített elemzéshez, amely felveti, hogy a légi mentés fejlesztése helyett esetleg állítsanak üzembe újabb 14-15 rohamkocsit. A Gál Ilona államtitkárnak készített anyag azzal érvel, hogy a mentőhelikoptereknek alacsony a kihasználtságuk.
Erről Túri Péter annyit mondott: ez nem felel meg a valóságnak, egyszerű tévedésen alapulnak azok a számítások, amelyek a helikopterek kihasználatlanságát próbálják bizonygatni. A szervezet működéséről készített beszámolót már januárban eljuttatta a minisztériumhoz, amelyből egyértelműen kiolvasható a valós teljesítményük. Hozzátette: a légi mentést nem lehet kiváltani rohamkocsikkal, hiszen számtalan olyan helyzet létezik – például szervkivételeknél, tömegszerencsétlenségeknél, autópálya-baleseteknél –, amelyeknél a leghatékonyabb a légi úton történő mentési forma.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is reagált a hírre. Mint mondta, arcátlanságnak tartja, hogy az emberéletek közvetlen megmentésére szolgáló helikoptereket mindössze kétszázmillió forintnyi remélt spórolás érdekében nem veszi át az állam.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.