Washington négy évvel ezelőtt kezdte el hivatalosan a háborút az afganisztáni mákültetvények ellen, amelyek az Európába érkező kábítószer legnagyobb részének származási helyei. Az eredeti tervek alapján az Egyesült Államok azt várta, hogy a NATO által megszállt ország elindul a békés fejlődés útján, a mákültetvényeket kiirtják, s helyette más haszonnövények termesztéséből fog megélni a lakosság, amely – a bevezetett demokratikus jogokat megtapasztalván – hátat fordít a táliboknak is. Az eredmények ismeretében azonban kijelenthető, eddig nem sok sikert hozott a program. Az alternatív növényként ajánlott búza vagy kukorica messze kevesebbet jövedelmez, mint a mák, ráadásul nevelési igénye is nagyobb. Ha a mákföldeket felégetik, az elsősorban az ott dolgozó nincstelen parasztoknak jelent csapást, míg az opiátok előállítói legfeljebb az ország más területeire ültetik el a növényeket. A szakértő szervezetek egy évvel ezelőtt meg is állapították, hogy a tervek jórészt teljesen kudarcot vallottak, a mákot semmivel nem tudták helyettesíteni.
A mostani számok is azt mutatják, hogy a máktermesztés egyre nagyobb méreteket ölt, s az ellene vívott küzdelemre fordítandó pénznek is jobb helye van a fegyveres erőknél. Nemrégiben az Egyesült Államok tízmilliárd dollárt adott a Hamid Karzai vezette országnak a máktermesztés viszszaszorítására, ám ezt az összeget elsősorban biztonsági célokra kellett fordítani, és szinte semmi nem maradt az eredeti rendelkezésekre. A mákültetvények Afganisztán termőterületének mindössze 4 százalékát foglalják el, ám ezek a földek mind messze esnek a kabuli kormány hatáskörétől, amely egyébként sem túl nagy. A kábítószer-kereskedelemből származó jövedelem minden valószínűség szerint az egyre erősebb tálibokhoz vándorol, így a megszállóknak újabb oka van a mákültetvények kiirtására. Az Afganisztántól Európáig tartó csempészútvonal pedig igen zsúfolt manapság: a minap iráni rendőröknek kellett összecsapniuk a szállítókkal a Pakisztánnal közös határvonalán.
Drognagyhatalom. A világ ópiumtermeléséből Afganisztán részesedése 90 százalék, az országban tavaly 2005-höz képest 61 százalékkal nagyobb területen, összesen 172 600 hektáron termesztettek mákot. Bár ez még mindig alatta van az ültetvények 2004. évi 206 700 hektáros rekordnagyságának, a jobb terméshozamnak köszönhetően tavaly rekordmennyiségű, 5644 tonna ópiumot állítottak elő. Ennek értéke 3,1 milliárd dollárra rúgott, ami az afgán bruttó nemzeti termék közel egyharmadát tette ki. (MTI)
origo.hu
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat
