Washington négy évvel ezelőtt kezdte el hivatalosan a háborút az afganisztáni mákültetvények ellen, amelyek az Európába érkező kábítószer legnagyobb részének származási helyei. Az eredeti tervek alapján az Egyesült Államok azt várta, hogy a NATO által megszállt ország elindul a békés fejlődés útján, a mákültetvényeket kiirtják, s helyette más haszonnövények termesztéséből fog megélni a lakosság, amely – a bevezetett demokratikus jogokat megtapasztalván – hátat fordít a táliboknak is. Az eredmények ismeretében azonban kijelenthető, eddig nem sok sikert hozott a program. Az alternatív növényként ajánlott búza vagy kukorica messze kevesebbet jövedelmez, mint a mák, ráadásul nevelési igénye is nagyobb. Ha a mákföldeket felégetik, az elsősorban az ott dolgozó nincstelen parasztoknak jelent csapást, míg az opiátok előállítói legfeljebb az ország más területeire ültetik el a növényeket. A szakértő szervezetek egy évvel ezelőtt meg is állapították, hogy a tervek jórészt teljesen kudarcot vallottak, a mákot semmivel nem tudták helyettesíteni.
A mostani számok is azt mutatják, hogy a máktermesztés egyre nagyobb méreteket ölt, s az ellene vívott küzdelemre fordítandó pénznek is jobb helye van a fegyveres erőknél. Nemrégiben az Egyesült Államok tízmilliárd dollárt adott a Hamid Karzai vezette országnak a máktermesztés viszszaszorítására, ám ezt az összeget elsősorban biztonsági célokra kellett fordítani, és szinte semmi nem maradt az eredeti rendelkezésekre. A mákültetvények Afganisztán termőterületének mindössze 4 százalékát foglalják el, ám ezek a földek mind messze esnek a kabuli kormány hatáskörétől, amely egyébként sem túl nagy. A kábítószer-kereskedelemből származó jövedelem minden valószínűség szerint az egyre erősebb tálibokhoz vándorol, így a megszállóknak újabb oka van a mákültetvények kiirtására. Az Afganisztántól Európáig tartó csempészútvonal pedig igen zsúfolt manapság: a minap iráni rendőröknek kellett összecsapniuk a szállítókkal a Pakisztánnal közös határvonalán.
Drognagyhatalom. A világ ópiumtermeléséből Afganisztán részesedése 90 százalék, az országban tavaly 2005-höz képest 61 százalékkal nagyobb területen, összesen 172 600 hektáron termesztettek mákot. Bár ez még mindig alatta van az ültetvények 2004. évi 206 700 hektáros rekordnagyságának, a jobb terméshozamnak köszönhetően tavaly rekordmennyiségű, 5644 tonna ópiumot állítottak elő. Ennek értéke 3,1 milliárd dollárra rúgott, ami az afgán bruttó nemzeti termék közel egyharmadát tette ki. (MTI)
origo.hu
Kocsis Máté: Ruszin-Szendi Romulusz az ukránok kezére játszott
