Kormányfüggő ár

Tíz százalékkal olcsóbban érkezik a gáz hazánkba az orosz Gazpromtól, mint tavaly decemberben, de a fogyasztói árak mégsem követik ezt – értesült róla a Népszabadság. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a piaci szereplők most nyújtják be a számlát a kormánynak, amelyet korábban kisegítettek.
A tavaly év végi 300 dolláros árral szemben – a mediterrán tőzsdei tüzelőolaj árából levezethető formula hatásának következtében – mára 270 dollárért érkezik a gáz a magyar tározókba. Ehhez a hatáshoz hozzáadódik a forint–dollár árfolyam változása – hiszen az energiahordozóért dollárban kell fizetni –, amely ugyancsak tíz százalékkal mérsékli az árat. A gáz hatósági áras, mértékét a gazdasági miniszter negyedévente módosítja, a második negyedévi ár azonban nem változik. A minisztérium hivatalos állásfoglalása szerint április 1-jétől azért nem emelkedik az ár, mert a piacon sem történt emelkedés.
Az enyhe tél, a viszonylag csekély fogyasztás, a teli gáztározók következtében nem volna csoda, ha olcsóbban is értékesítenék a gázt – mondta kérdésünkre Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal korábbi elnöke. Csakhogy az energiahordozók esetében nem a tiszta piaci viszonyok érvényesülnek, hanem az államnak, amelynek ármegállapító joga van, megállapodásra kell jutnia a piaci szereplőkkel. Kaderják szerint a Fidesz-kormányzat szemére vetik ma is, hogy az ár alacsonyan tartásával elszakította azt a világpiaci folyamatoktól. Ezzel szemben az az igazság, hogy az ezredfordulón rendkívül alacsony világpiaci árak mellett nem volt nehéz féken tartani a gázárat. Az olaj-, és ezzel párhuzamosan a gázárak 2004-ben lódultak meg, de a szocialista kormányzat politikai okokból nem merte korrigálni a lakossági tarifát. A hosszú időn keresztül eltérített ár olyan feszültségeket okozott az energiahordozók piacán, hogy most, kényszerhelyzetben a kormány akár 70 százalékos áremeléstől sem riadt vissza. Mindez elkerülhető lett volna a folyamatos korrekciókkal – vélekedett Kaderják. Az energiaipar szereplői kivétel nélkül magáncégek, amelyek tartósan nem hajlandók veszteséget elviselni, de bizonyos ideig rávehetők az ármeghatározó kormány speciális érdekeinek figyelembevételére. Efféle háttér-megállapodás játszhatott szerepet, amikor a választások előtt a kormány eladta a párnagázt, és ezzel jutott egyensúlynövelő bevételhez. De ugyanezek a megállapodások állhatnak a háttérben akkor is, amikor az olcsóbb beszerzési árú gázt a korábbi, magasabb áron adhatják a fogyasztóknak. A kormány ezzel a „nem csökkentéssel” fizet most a piaci szereplőknek a korábban elszenvedett veszteségeikért.

Nem a Nabuccóra. Kazahsztán úgy döntött, hogy mégsem épít gázvezetéket a Kaszpi-tenger alatt, vagyis nem csatlakozik a Nabucco projekthez. Ezt a külügyminiszter jelentette be. Az elemzők számára nyilvánvaló, hogy a kazah vezetés nem akar ujjat húzni az oroszokkal, és nem óhajt konkurálni a Gazprommal, mely utóbbi inkább maga szeretné megvenni a már meglévő vezetékeken keresztül a kazah gázt, hogy saját hazai fogyasztóit ellássa – írta a radio.hu.