Várhatóan ma közzéteszi az egészségügyi tárca vezetője, hogy hány ággyal működhetnek a jövőben a különböző kórházak. A 39 súlyponti, azaz kiemelt fekvőbeteg-ellátó intézménynek már korábban törvényben garantálták a minimális ágyszámot, így valójában inkább a fennmaradó 120 kórháznál bír nagyobb jelentőséggel a döntés. Mint ismert: országosan összesen 60 ezerről 44 ezerre csökken az aktív, azaz elsősorban gyógyításra szolgáló férőhelyek száma, s 10 ezerről 12 ezerre nő a krónikusaké, amelyeken főként ápolást, rehabilitációt végeznek majd.
Nemrég a szocialista képviselők már kézhez kaptak egy listát az ágyszámok elosztásáról. Akkor az Egészségügyi Minisztériumban azt állították, hogy az még nem a végleges döntést tükrözi, ugyanakkor azt is elismerték, hogy már csak kisebb változtatások várhatók. A politikusoknak átadott lista szerint öt kórház szűnne meg, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet, a Schöpf-Merei Ágost-kórház, a kecskeméti repülőkórház és a miskolci dialíziscentrum. A korábbi tervek értelmében megszűnt volna a Budai MÁV Kórház is, de ez a vasutas-szakszervezetek nyomásgyakorlása és a minisztériummal kötött megállapodás után mégis megmarad, s az Állami Egészségügyi Központ részeként krónikus ellátást nyújt majd.
Az említett lista szerint további 15 intézményben szűnne meg az aktív ellátás, ezek krónikus ellátóhellyé alakulnának. Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke, korábbi egészségügyi miniszter egy tegnap megjelent interjúja arra utalhat, hogy mégis történt változás az MSZP-s politikusoknak kiosztott anyagban. Kökény ugyanis már csak 12 olyan kórházról beszélt, amelyben megszűnne az aktív ellátás. Megkérdeztük az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályán, hogy melyik az a három intézmény, amely az utolsó pillanatban aktív ágyakat „nyert”, de nem kaptunk választ.
Ismert, az ágyszámelosztásra még januárban tett javaslatot Molnár Lajos, ennek alapján, de „papíron” az egymás közti megállapodásra bízva a Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET) dönthettek volna a férőhelyekről. A RET-ek azonban tárgyalás nélkül visszaküldték a miniszternek az ajánlást, méltánytalannak tartották ugyanis azt a helyzetet, amelybe az egészségügyi tárca kényszerítette őket.
A miniszternek elvileg az új beutalási rendet is közzé kell tennie ma. Ez különösen fontos a betegek számára, hiszen ebből derül majd ki, hogy lakóhelyük alapján mely kórházhoz vagy kórházakhoz tartoznak. Ha nem a kijelölt intézménybe mennek, akkor az ellátás költségeinek 30 százalékát, de legfeljebb 100 ezer forintot kell fizetniük. (Bizonyos betegségek esetén el lehet térni a beutalási rendtől.) Lapunk úgy tudja, hogy a területileg illetékes kórház mellett kijelölnének egy „alternatív” intézményt is, amelybe még az említett önrészfizetés nélkül mehetnének a betegek, de csak akkor, ha onnan nem utasítják el őket. Nyárig pedig átmeneti szabályként bevezetnék, hogy annak sem kell megfizetnie a 30 százalékos térítési díjat, aki egy korábban megkezdett terápia részeként felkeresi orvosát, aki nem a számára kijelölt intézményben dolgozik.
Ezt gondolják „agyhalott”, „Soros-ügynök” társai Magyar Péterről