A kormány ne vezessen be új adónemet, ne legyen elvárt adó – e kijelentéssel lepte meg a kormányt Kóka János egy hét végi liberális gazdasági fórum után, és követelését kedden a Versenyképességi Tanács ülése után is megismételte. Bár ekkor a gazdasági és közlekedési miniszter már egyenesen a pénzügyi és az igazságügyi tárcával egyeztetett javaslatról beszélt, egyes hírek szerint Kóka ez irányú elköteleződése kormánykörökben is megrökönyödést váltott ki. Sokan úgy vélik: e fellépésnek csupán az SZDSZ közeledő elnökválasztásához volt köze. Az adók csökkentését régóta hiába ígérő SZDSZ-ben ugyanis szimpatikus lehet, ha a pártelnöki posztra aspiráló miniszter – jobb híján – képes megakadályozni egy új adónem bevezetését.
*
Úgy látszott, Kóka János kockáztat, ám a tegnapi kormányszóvivői tájékoztató során kiderült: koránt sincs így. A kabinet ugyanis nem mond le az elvárt adóból tervezett bevételekről, csak más módon hajtja be azt.
– Meg kívánjuk akadályozni, hogy a vállalkozások veszteséget könyveljenek el, és így bújjanak ki az adófizetés alól – ezt mind Kóka János, mind Veres János pénzügyminiszter többször hangsúlyozták tájékoztatójukon. Rámutattak: a tavalyi adatok szerint a 636 ezer egyéni és társas vállalkozásból 226 ezer mutat ki veszteséget, és további 118 ezer sem fizet adót. Ez túlságosan magas szám, ezért szükséges az adófizetők körének kiszélesítése – közölték, és az ez irányú lépések között említették a kétszeres járulékminimumot és a vagyonosodási vizsgálatokat is. Bejelentették ugyanakkor, hogy nem vezetnek be új adónemet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróság által megsemmisített elvárt adó bújtatva ne jelenne meg hamarosan az adótörvény-módosításokban. Azok a vállalkozások ugyanis, amelyek jövedelme nem éri el a korrigált bevételek két százalékát, ki kell hogy töltsenek egy olyan nyilatkozatot, amelynek segítségével az APEH képes lehet megállapítani, hogy a költségek valóban a cég működésével kapcsolatosan merültek-e fel. A gyanús esetekben tehát számítani lehet a revizorok látogatására, s a költségek valósságának és jogosságának vizsgálata könnyen átfogó ellenőrzéssé nőheti ki magát. A hivatal bevetheti a vagyonosodási vizsgálatok során alkalmazott becslés fegyverét annak kiderítésére, hogy – lévén a cég veszteséges – mi biztosította a magánszemély megélhetését. A részleteken dolgozik a kormány.
Minimumadó helyett tehát jövedelem- vagy nyereségminimumot állított fel a kormány. Mivel azonban az ezt el nem érő vállalkozások a bevallásuk részeként kötelesek kitölteni a nyilatkozatot, az adóvizsgálatokra csak jövőre kerülhet sor. Bevételre ugyanakkor már az idén is számít a kormány, hiszen a feltöltési kötelezettség él, és az új szabályozás hírére valószínűleg több cég „vállal” egy alacsony nyereséget a procedúra elkerülése érdekében. Legalábbis a kormány ezt reméli.
Hogy mekkora bevétel is származik mindebből, egyelőre nem tudni. Veres János azonban leszögezte: a bevételi szintet tartani kell, így ha szükséges, máshonnan pótolják a kieső összegeket. A pénzügyi tárcavezető szerint a kormány nemcsak új feladatot ró az APEH-re, hanem megadja az ennek teljesítéséhez szükséges eszközöket is, így a hivatal kellő hatékonysággal fog működni e területen is. Lapunk kérdésére azonban Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH korábbi elnökhelyettese, az Ernst & Young adószakértője rámutatott: a kormány az utóbbi hónapokban tucatnál is több új feladatot rakott az adóhatóság vállára, és igencsak kérdéses, hogy a regionális átszervezéssel párhuzamosan az APEH ezeket képes lesz-e teljesíteni.
A Fidesz nem ért egyet a kormány döntésével, szerintük ugyanis a munkahelyteremtés érdekében a cégeknek valódi adócsökkentésre volna szükségük. Varga Mihály, a párt alelnöke rámutatott: a tervezett évi 60 milliárd forintos bevétel csak úgy jön ki, ha feltételezzük, hogy 200 ezer olyan vállalkozás van, amely évi 100 millió forintos árbevétele után jelenleg nem fizeti be a társasági adót. Ez igencsak valószínűtlen – tette hozzá.
origo.hu
Lefejelte a feleségébe belekötő részeg férfit, vádat emeltek ellene
