Már áprilisban az Országgyűlés elé kerülhet az elektronikus útdíjrendszer (ED) kiépítésének terve. Lapértesülés szerint a 90 milliárd forintos beruházás kivitelezőjét a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ közbeszerzési eljárással választja ki. A jelenlegi tervek szerint Magyarországon 2009. január 1-jén, kezdetben csak a 12 tonna feletti járművek esetében vezetik be az elektronikus útdíjfizetést. Az érintett útszakasz hossza összesen 2500–3200 kilométer, amiből 885 kilométer autópálya és tranzitfőút, valamint további 1700–2300 kilométer egyéb főút. Az EU útdíjfizetési irányelve szerint már a párhuzamos utak is díjkötelessé tehetők, s 2012-től a 3,5 tonnás járművek is útdíjkötelesek lesznek.
Mivel az EU országai közül egyre több vezet be elektronikus díjszedőrendszereket, felmerült ezek összekapcsolásával egy összeurópai elszámolóközpont felállítása, amely lehetővé tenné, hogy a felhasználó csak egyetlen szolgáltatónál fizessen, miközben keresztülhajt a kontinensen, míg a központ elszámol az egyes országok szolgáltatóival.
Európában jelenleg kétféle technológia alapján működnek az ED-rendszerek. A régebben elterjedt mikrohullámú megoldás a sztrádákon kiépített elektronikus érzékelők és a gépjármű fedélzeti fejegysége között teremt távközlési kapcsolatot. A kapuk – amelyek nem tévesztendők össze a készpénzes fizetőkapukkal – menet közben érzékelik az elhaladó kamion jelét, és ez alapján azonosítják. A műholdas technológia, amely jelenleg csak Németországban működik, a GPS helymeghatározó rendszer segítségével követi nyomon a jármű mozgását, s a megtett út alapján így számítja ki a díjat.
Az osztrák Kapsch TrafficCom AG – amely a napokban jelentette be, hogy indul a magyar elektronikus útdíjfizetési rendszer kiépítését célzó tenderen – egy harmadik, úgynevezett hibrid technológiával pályázik, amely egyesíti a nagy tranzitforgalom biztonságos nyomon követésére szolgáló mikrohullámú technológiát a főutakon használható, GPS-alapú megoldással. A hibrid rendszer előnye az osztrák cég szerint az, hogy kevesebb információt kell kezelni a kamion fedélzeti fejegységének, mint a műholdas megoldás esetén, ezért kisebb, könnyebben kezelhető, s olcsóbb is annál. A rendszer kiépítéséhez nagyjából egy évre van szüksége a cégnek, a költségek nem előre jelezhetők, de a magyarhoz hasonló méretű cseh úthálózaton a mikrohullámú rendszert 2,3 milliárd cseh koronás – 20,3 milliárd forintos – áron készítették el, s az 9 hónap alatt kitermelte a bekerülési költséget. A hibrid rendszer hátránya lehet, hogy még sehol sem használnak ilyen megoldású ED-t, vagyis nincs tapasztalat a működtetéséről. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a GPS-alapú német Toll Collect bevezetését többszöri halasztás, sok hibás tranzakció és műszaki probléma kísérte.
Deák Dániel szerint látványosan Magyar Péter megrendelése a mai Medián-kutatás is