Nincs pénz mentőhelikopterre

Többek között pénzhiányra hivatkozva nem akarja átvenni egyelőre a magyar állam azt a két új mentőhelikoptert, amelyet megrendelésre napokon belül szállítana egy osztrák cég. Így hazánk bizonyos részein továbbra sem működik majd légi mentés.

2007. 03. 02. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Egészségügyi Minisztériumból származó információnk szerint a szaktárca elkészítette a szerződésmódosítási tervet, amelyet hamarosan eljuttatnának az osztrák félhez, azaz a Helikopter Air Transport GmbH-hoz. Ebből kiderül, hogy egy évvel halasztaná el a légi járművek átvételének időpontját a minisztérium. Indokként egyrészt a költségvetés hiányából adódó megszorítási kényszert, másrészt pedig a már leszállított helikopterek kihasználatlanságát nevezik meg.
A kihasználatlanságot a tárca anyaga az Országos Mentőszolgálat korábbi gazdasági vezetője, Móró Ákos által készített beszámolóval támasztja alá. Móró Ákos ellen egyébként Csehák Judit akkori egészségügyi miniszter a mentésügy átvizsgálása után fegyelmit kezdeményezett, ám a gazdasági igazgató bírósághoz fordult, és végül miniszterváltás után közös megegyezéssel távozott a szolgálattól.
Szerettük volna megkérdezni az ügyről Túri Pétert, a Légimentő Kht. vezetőjét, de őt többszöri megkeresésünk ellenére sem tudtuk elérni. Így nem kaptunk választ arra sem, hogy valóban kihasználatlanok-e a gépek, illetve miként kezdeményezhet szerződésmódosítást az Egészségügyi Minisztérium, ha a szerződést nem ő, hanem a Légimentő Kht. kötötte.
Azzal, hogy a magyar állam nem veszi át az osztrák helikoptereket, körülbelül kétszázmillió forintot lehet megtakarítani egy év alatt. Ennyit tesz ki ugyanis a két gép bérleti és üzembentartási díja.
*
A járműveket ugyanis nem vásárolja meg, csak bérli a magyar állam, a szerződés szerint 2016-ig. Kérdés, milyen következménye lehet a hazai légi mentésre nézve annak, ha most nem vesszük át a két megrendelt helikoptert.
A korábbi nyilatkozatok alapján annyit tudni, a jelenleg működőképes hat légi járműből a leginkább korszerűtlennek számító MI–2-es üzemideje lejár. Ezt idén nyáron vonnák ki a forgalomból, az eddigi álláspont szerint ugyanis nem éri meg a javítására költeni. Ekkor azonban már csak öt gép maradna az öt hazai légibázisra, azaz biztossá válna, hogy az ország bizonyos területein – például a Dél-Alföldön – továbbra sem működhetne légi mentés. Pedig a Légimentő Kht. internetes oldalán az olvasható: a két új osztrák géppel készen állnának, hogy az ország szinte teljes területét lefedjék. Ennek persze további feltétele is volna: két új bázis építése.
Más szempontból sem halad a terveknek megfelelően a légi mentés fejlesztése. Noha a kormány korábbi tervei között szerepelt az új bázisok építése, egyelőre nincs rá forrás. Mint ahogyan nincs pénz a meglévő légimentő-bázisok korszerűsítésére sem. Így pedig Budaörsön és Miskolcon sem felelnek meg maradéktalanul a feltételek az osztrák cég ajánlásainak, bár ezeken a helyeken állomásozik az általuk leszállított három gépből kettő. Nincs például fűtött hangár, annak ellenére, hogy a helikopterek tárolásához az ajánlás szerint +5 Celsius-fokot kellene garantálni. Kérdés, hogy miként reagált volna az osztrák fél hidegebb tél esetén a fűtetlen tárolási körülményekhez. A javítás ugyanis az ő kötelezettsége. A légi mentés fejlesztésében az elmúlt időszakban annyi mindenesetre történt, hogy elkészült Balatonfüreden egy új bázis, amelynek létesítéséről körülbelül két esztendeje született döntés.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.