Az Egészségügyi Minisztériumból származó információnk szerint a szaktárca elkészítette a szerződésmódosítási tervet, amelyet hamarosan eljuttatnának az osztrák félhez, azaz a Helikopter Air Transport GmbH-hoz. Ebből kiderül, hogy egy évvel halasztaná el a légi járművek átvételének időpontját a minisztérium. Indokként egyrészt a költségvetés hiányából adódó megszorítási kényszert, másrészt pedig a már leszállított helikopterek kihasználatlanságát nevezik meg.
A kihasználatlanságot a tárca anyaga az Országos Mentőszolgálat korábbi gazdasági vezetője, Móró Ákos által készített beszámolóval támasztja alá. Móró Ákos ellen egyébként Csehák Judit akkori egészségügyi miniszter a mentésügy átvizsgálása után fegyelmit kezdeményezett, ám a gazdasági igazgató bírósághoz fordult, és végül miniszterváltás után közös megegyezéssel távozott a szolgálattól.
Szerettük volna megkérdezni az ügyről Túri Pétert, a Légimentő Kht. vezetőjét, de őt többszöri megkeresésünk ellenére sem tudtuk elérni. Így nem kaptunk választ arra sem, hogy valóban kihasználatlanok-e a gépek, illetve miként kezdeményezhet szerződésmódosítást az Egészségügyi Minisztérium, ha a szerződést nem ő, hanem a Légimentő Kht. kötötte.
Azzal, hogy a magyar állam nem veszi át az osztrák helikoptereket, körülbelül kétszázmillió forintot lehet megtakarítani egy év alatt. Ennyit tesz ki ugyanis a két gép bérleti és üzembentartási díja.
*
A járműveket ugyanis nem vásárolja meg, csak bérli a magyar állam, a szerződés szerint 2016-ig. Kérdés, milyen következménye lehet a hazai légi mentésre nézve annak, ha most nem vesszük át a két megrendelt helikoptert.
A korábbi nyilatkozatok alapján annyit tudni, a jelenleg működőképes hat légi járműből a leginkább korszerűtlennek számító MI–2-es üzemideje lejár. Ezt idén nyáron vonnák ki a forgalomból, az eddigi álláspont szerint ugyanis nem éri meg a javítására költeni. Ekkor azonban már csak öt gép maradna az öt hazai légibázisra, azaz biztossá válna, hogy az ország bizonyos területein – például a Dél-Alföldön – továbbra sem működhetne légi mentés. Pedig a Légimentő Kht. internetes oldalán az olvasható: a két új osztrák géppel készen állnának, hogy az ország szinte teljes területét lefedjék. Ennek persze további feltétele is volna: két új bázis építése.
Más szempontból sem halad a terveknek megfelelően a légi mentés fejlesztése. Noha a kormány korábbi tervei között szerepelt az új bázisok építése, egyelőre nincs rá forrás. Mint ahogyan nincs pénz a meglévő légimentő-bázisok korszerűsítésére sem. Így pedig Budaörsön és Miskolcon sem felelnek meg maradéktalanul a feltételek az osztrák cég ajánlásainak, bár ezeken a helyeken állomásozik az általuk leszállított három gépből kettő. Nincs például fűtött hangár, annak ellenére, hogy a helikopterek tárolásához az ajánlás szerint +5 Celsius-fokot kellene garantálni. Kérdés, hogy miként reagált volna az osztrák fél hidegebb tél esetén a fűtetlen tárolási körülményekhez. A javítás ugyanis az ő kötelezettsége. A légi mentés fejlesztésében az elmúlt időszakban annyi mindenesetre történt, hogy elkészült Balatonfüreden egy új bázis, amelynek létesítéséről körülbelül két esztendeje született döntés.
Ezt gondolják „agyhalott”, „Soros-ügynök” társai Magyar Péterről