Körülbelül három esztendeje határozott úgy az Európai Unió, hogy 2007. július elsején minden tagországában ki kell nyitni az energiapiacot. Felkészülésre lett volna tehát időnk, egészen mostanáig azonban nem nagyon igyekezett a kormányzat a piacnyitáshoz szükséges törvények és jogszabályok előkészítésében. Ezért úgy néz ki, hogy határidőre csupán a villamosenergia-ellátásról szóló új törvény készülhet el, ez azonban csak a keretét adja majd a liberalizációnak. A keretet tartalommal megtöltő jogszabályok és rendeletek még körvonalakban sem ismertek.
A piacnyitás alighanem legfontosabb kérdése az, mi legyen a HTM-ekkel. Ezeket 1995-ben kötötték a frissen privatizált erőművek a nagykereskedő Magyar Villamos Művekkel (MVM), s Brüsszel a meglétüket burkolt, azaz üldözendő állami támogatásként értékeli. A szerződések miatt az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága 2005-ben eljárást is indított a magyar állammal szemben, ám mind a mai napig nem adott részletes, jogilag kifejtett választ arra nézve, hogy vajon a megállapodások mely részei és főleg miként ütköznek uniós jogszabályba. Ennek ellenére az államigazgatás egyes képviselőinek kommunikációjából úgy sejlik, hogy a kormány eltökélt a megállapodások gyors felbontása mellett, méghozzá egységesen és különbségtétel nélkül – holott a HTM-ek alapvetően különböznek egymástól.
A szóban forgó megállapodásokra tényleg áll, hogy megnehezítik új szereplők belépést a hazai villanypiacra, van azonban egy nagy előnyük: önköltségi szinthez kötik az erőművek termelői árát. A magyar erőművek eltérő hatékonysággal, különböző árú fűtőanyaggal termelnek, így akadnak közöttük kifejezetten olcsók, és vannak drágábbak is. Az MVM az olcsó és a drága áramból egyaránt kénytelen vásárolni ahhoz, hogy ne sérüljön az ország villamosenergia-ellátása, de mivel a különböző forrásból származó áram árának átlagolásából vezeti le saját nagykereskedelmi árait, a végeredményt inkább az olcsó, mint a drága termelői árszint határozza meg. Ha azonban a hosszú távú megállapodásokat kivétel nélkül felbontják, vagyis megszűnik az önköltség alapú erőművi árazás, elképzelhető, hogy az átlagár hirtelen nem a legalacsonyabb, hanem a legdrágább erőmű árához igazodik majd. – Amikor egy ország ellátásához a szűk kínálat miatt lehetetlen kihagyni egy kifejezetten drágán termelő erőművet, akkor az egyébként olcsó termelésre képesek is felviszik áraikat. Erre külföldön volt már példa – vázolta fel a folyamat közgazdasági hátterét Boross Norbert, a Budapesti Elektromos Művek szóvivője. A szakember szerint Magyarországon most nincs elég szereplő a termelői piacon ahhoz, hogy a drága erőműveket a verseny kiszorítsa, úgyhogy a HTM-ek felbontása magában hordozza a fenti folyamat térnyerésének veszélyét. – Differenciálni kellene. A kifogásolt szerződések között ugyanis vannak a fogyasztók számára kifejezetten kedvezők és kifejezetten kedvezőtlenek is, utóbbiakat értelemszerűen újra kellene tárgyalni – nyilatkozta érdeklődésünkre Boross Norbert. Hasonlóképpen látja a helyzetet Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 társulat elnöke is. Szerinte a hatósági ármegállapítást a háztartási fogyasztók számára továbbra is fenn kell tartani, a hosszú távú megállapodások pedig azért kellenek, hogy ez a hatósági ár viszonylag alacsony szinten maradjon.
A HTM-ek óvatlan felmondása nemcsak a fogyasztók számára kockázatos, de lehetetlen helyzetbe hozhatja akár a költségvetést is. Ezek ugyanis jogszerű, érvényes megállapodások, így megszüntetésük miatt az erőművek jogos kompenzációs igénnyel léphetnek majd fel. A Dunamenti Erőmű és az AES-Tisza Erőmű nem véletlenül jelezte, hogy ha számukra kedvezőtlen megoldás születik, készek perre vinni az ügyet. Bizonyos számítások szerint a szerződések felbontása miatt az erőművek összesen mintegy háromszázmilliárd forintos kompenzációra tarthatnak igényt, ez pedig az egész, megszorításokra alapuló kormányzati egyensúlyjavító program sikerét is veszélyeztetheti. Arról már nem is beszélve, hogy az MVM-nek nemcsak beszerzési, de eladási oldalon, vagyis az áramszolgáltatókkal is hosszú távú szerződései vannak, így a HTM-ek felmondásával egy időben ezekkel is kezdeni kellene valamit.
Hogy van más megoldás is, mint a szerződések felrúgása, azt egyébként éppen az Európai Bizottság mutatta meg, s ráadásul pont egy magyarországi eljáráson keresztül. Amikor ugyanis az E.ON meg akarta venni a Mol gázüzletágának egy részét – a hazai gázimportot szintén hosszú távú szerződések határozzák meg –, a bizottság előírta bizonyos menynyiségű földgáz aukciós értékesítését az E.ON számára azért, hogy ne torzuljon a verseny. Mivel a villanyszektorban az MVM szerepe hasonló, mint amilyet az E.ON tölt be a földgázpiacon, a megoldást át lehetne venni, s információink szerint már készült is egy ezt célzó tervezet. Ha a nagykereskedő évente meghatározott mennyiségű áramot értékesítene, s nem csak annyit, amennyit jónak lát, azzal versenyszempontból elfogadható szintre csökkentené piaci dominanciáját. A szabadpiac ráadásul olyan áramhoz férne hozzá így, amelynek árát a hosszú távú megállapodások alacsony szinten tartják, elméletileg tehát mindenki megtalálná a számításait. Úgy tudjuk, hogy emellett az MVM átmeneti ideig vállalná, hogy új erőművi kapacitásokat csak az energiahivatal engedélyével kössön le, s ez idő alatt a társaság kereskedőcége felkészülne egy kisebbségi részvénycsomagjának tőzsdei bevezetésére is.
Szakemberek úgy látják, hogy a legnagyobb hiba, amit a HTM-ekkel kapcsolatban a döntéshozók most elkövethetnek, az a kapkodás. Valaska József, a Mátrai Erőmű igazgatóságának elnöke szerint a szabályozásnak időt kellene hagyni a HTM-ek kezeléséhez, s mindenképpen meg kellene várni, hogy Brüsszel világos állásfoglalást küldjön az ügyben. Mások szerint ezzel szemben most úgy néz ki a helyzet, mintha az apparátus előre szaladt volna, s olyan intézkedéseket erőltetne, amelyeket senki nem vár el tőlünk.
Közjó és energetika. Holnap tartja nyolcadik energiapolitikai fórumát az Energiapolitika 2000 Társulat. A Dunamelléki Református Egyházkerület budapesti székházában tartandó fórumon a piacnyitás mellett egyebek között a bioenergia hasznosításáról, a paksi atomerőmű jelenéről és jövőjéről, a földgáz-, a távhő- és a villanypiac legaktuálisabb kérdéseiről lesz szó.
origo.hu
Tényleg 50 fokos hőségre számíthatunk? – a szakértő válaszolt
