Az év végére elkészül az M0-s autópálya keleti szektora, amely összeköti az M4-es és az M3-as utakat. Ez azért fontos hír, mert így a Nyugat-Európa felől keleti irányba – és vissza – tartó tranzitforgalom a főváros megkerülésével, végig gyorsforgalmi úton haladhat. A tény azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a főváros útjain, például a Hungária vagy a Róbert Károly körúton csillapodik a nehézgépjárművek forgalma. Szakértők szerint ehhez arra is szükség lenne, hogy az M0-snak az M1-es és az M5-ös közötti szakaszait kiszélesítsék, autópályává építsék át. A tranzit elvezetését segítené az is, ha a körgyűrű a budai oldalon is bezárulna, azonban a beruházás a 2007–2013-as uniós pénzügyi ciklusban nem fejeződhet be.
Az M3-as Görbeházától Nyíregyházáig tartó 39 kilométeres szakaszát október végén adják át a forgalomnak. Ezzel az M3-as mind a nyírségi nagyváros, mind Debrecen esetében „határközelbe” került. Az M4-es autópályává fejlesztése nem időszerű. A Budapest– Szolnok vonalon több szakaszt kétszer két sávos úttá alakítanak, de egy igazi autópálya építéséhez új Tisza-hídra lenne szükség, ez megdrágítja a fejlesztést. A belátható jövőben az M35-ös meghosszabbítása és az M5–M43-as biztosítja a gyorsforgalmi összeköttetést Románia irányába.
Bár idén két szakaszt is átadnak az M7-es autópályán, arra még várni kell, hogy végig sztrádán autózhassanak a horvát tengerpartra igyekvők. Augusztusra készül el a Zamárdi és Balatonszárszó közötti 14 kilométeres etap, amely magában foglalja a Köröshegyi völgyhidat is. A gigantikus méretű és árú műtárgy teszi lehetővé, hogy az utazók a fővárostól a Balaton legtávolabbi sarkáig, Balatonszentgyörgyig megszakítás nélkül haladhassanak. Itt azonban véget ér a sztráda, és a Nagykanizsáig tartó 35,5 kilométert idén még a régi 7-esen kell megtenniük az autósoknak. Nagykanizsától a horvát határ irányába várhatóan júliustól Becsehelyig végig autópálya vezet, ugyanis átadnak egy 12 kilométeres szakaszt. A fentiek mellett még két rövid út átadása várható ebben az évben. Az M8-as dunaújvárosi hídjához kapcsolódik 5 kilométer út, míg az 51-es főút Dunavecse–Apostag elkerülő szakasza 9 kilométerrel bővíti az autópálya-hálózat hosszát.
Autópálya az M6-osból? A korábban bejelentettekkel szemben esély van rá, hogy már első lépésben autópályaként épüljön az M6-os Dunaújváros és Szekszárd, Szekszárd és Bóly, valamint az M60-as Bóly és Pécs közötti szakasza – tudta meg lapunk. Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. vezérigazgatójának tájékoztatása szerint a szaktárca megbízta a NIF-t a beruházás előkészítésével. A gyorsforgalmi út és az autópálya között az a legfőbb különbség, hogy az előbbi esetében nem szilárd burkolatú a leállósáv, és a megengedett legnagyobb sebesség 110 km/óra a sztrádán engedélyezett 130-cal szemben. Az autópályává fejleszthető autóút költségtakarékos megoldásként akkor került szóba, amikor még költségvetési forrásból kívánták finanszírozni az M6-ost. A PPP-konstrukció lehetővé teheti, hogy már 2010-re autópályaként épüljön meg az M6-os és az M60-as, aminek realitását a NIF Zrt. vizsgálja.
Deák Dániel szerint látványosan Magyar Péter megrendelése a mai Medián-kutatás is