Tony Blair hitelvesztése

Az eddigi második legnagyobb munkáspárti lázadással szembesült szerdán Tony Blair, amikor a parlamentben szavazásra bocsátották a brit nukleáris erők megújítására vonatkozó tervet. A konzervatív képviselők – mint annak idején Irak kapcsán – voksaikkal megmentették a nyáron távozó kormányfőt a korai bukástól, illetve Nagy-Britanniát attól, hogy idővel elveszítse nukleáris hatalmi státusát.

2007. 03. 16. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy-Britannia – az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót követően – harmadikként lett atomhatalom 1952-ben, épp időben ahhoz, hogy ezzel ellensúlyozza a gyarmatbirodalmának széthullásával bekövetkező nemzetközi tekintélyvesztést. Az ország jelentős nukleáris arzenált épített ki a hidegháború idején, ám annak végeztével a fegyverek többségét kivonta a szolgálatból. Nagy-Britannia elrettentőképességét ezért ma kizárólag négy Vanguard osztályú tengeralattjárójára jelenti, melyek egyenként tizenhat amerikai gyártmányú Trident D5 rakétával legfeljebb 192 (gyakorlatban 96) nukleáris fegyvert képesek célba juttatni bárhol a világon. A hajókat 1994 és 1999 között állították szolgálatba, így ebben a kategóriában egyáltalán nem számítanak öregnek vagy elavultnak, a Blair-kormány mégis szükségesnek tartotta, hogy már idén döntést csikarjon ki a parlamenttől majdani felváltásuk érdekében. A David Cameron vezette konzervatívokkal egyetértésben arra hivatkoztak, hogy az új hajók tervezése, megépítése és tesztelése mintegy 17 évet ölel fel, így ha meg akarják őrizni a képesség folytonosságát, már most döntést kell hozni.
A szavazás – amelyről a BBC azt állította, hogy az első olyan alkalom, melyen a képviselők Nagy-Britannia atomhatalmi státusáról is véleményt alkottak – szerdán volt, ám azt csak a konzervatívok és liberálisok szavazataival sikerült megnyernie a Blair-kormánynak. Míg 409 honatya támogatta azt a kormányjavaslatot, hogy kezdjék el a Vanguardok pótlását célzó 20 milliárd fontos munkát, addig 161-en ellenezték azt. Nyolcvannyolc munkáspárti képviselő, köztük 12 korábbi kormánytag és négy kabinetminiszter a tervezet ellen szavazott. A „lázadók” száma még több, 95 volt, amikor korábban arról szavaztak, hogy halasszák el a döntést, míg három államtitkár a szavazást megelőző időszakban tiltakozásul távozott a Blair-kormányból. Ellenállt a skót nemzeti párt is: tiltakozik amiatt, hogy újabb ötven évre tömegpusztító fegyvereket állomásoztassanak a Skócia területén lévő bázisokon.
Megfigyelők ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy a történet még nem ért véget, hiszen az új atomhordozók megépítésével kapcsolatos konkrét költségvetési szavazások kapcsán a képviselők még hallathatják hangjukat. Az mindenesetre tény, hogy Blair, aki a szavazással még inkább hitelét vesztette párttársainak jelentős része előtt, sikeresen egyengette kijelölt utódja, Gordon Brown útját, nagy terhet véve le a válláról. A miniszterelnökség várományosa támogatta a kormány-előterjesztést, még ha ezzel sokaknak csalódást is okozott.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.