Nem képesek kifizetni az intézmények az elbocsátások utáni végkielégítéseket – szögezte le Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Mint mondta: a finanszírozásuk az idén nem követte az emelkedő költségeket, így pluszkiadást biztosan nem tudnak vállalni. Hozzátette, hogy a végkielégítésekre a központi költségvetésből kell forrást találni.
Az áprilistól várható átmeneti finanszírozási szabályokról szóló kormány-előterjesztés tesz ugyan említést arról, hogy erre a célra állami forrást biztosítanának, de azt nem részletezi, hogy ebből hány dolgozó végkielégítését lehet majd fedezni. Golub Iván is állítja, hogy a témáról egyelőre semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak. Így kérdés az is, hogy ha lesz is állami forrás a végkielégítésekre, meddig kell a dolgozók elküldéséről dönteni, hogy ahhoz még járjon a központi „támogatás”. Ez fontos kérdés, hiszen sok helyen úgy tervezik: nem egyszeri, hanem „többlépcsős” lesz az elbocsátás. Több intézményben pedig azért várnának ki, mert egyelőre nem tudni, hogyan alakul a jövőben a kórház-finanszírozás.
Borítékolható, hogy az ágyszámcsökkentés és struktúraátalakítás nyomán sokan elveszítik majd a munkahelyüket, igaz, túlnyomó többségüknek lesz helye az egészségügyben. Becslések szerint több ezer dolgozónak kell majd új munkahelyet keresnie, közülük ezerre tehető az orvosok száma.
Biztos a nagymértékű elbocsátás azokon a helyeken, amelyek végleg bezárnak, de még a kiemelt, súlyponti intézményekben is tervezik a létszámleépítést, hiszen ezeken a helyeken is csökken az ágyszám. A szegedi egyetem klinikáin például 200-300 dolgozó menesztésére is szükség lehet, bár ezt a tervek szerint nem egy ütemben hajtanák végre. Vélhetőleg valamennyi területet érinti majd mindez, azaz orvosok, ápolók, beteghordók és portások egyaránt elvesztik állásukat.
Szerettük volna megtudni az Egészségügyi Minisztériumtól, hogy mekkora forrást terveznek a végkielégítésekre, de a szaktárca sajtóosztályán csak annyit közöltek a Magyar Nemzettel, hogy kérdéseinkre ma válaszolnak.
A rezidensek is tiltakoznak. A rezidensképzés állami támogatásának tervezett csökkentése ellen tiltakoztak tegnap este az orvostanhallgatók a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri épületében tartott fórumon. A fiatalok aláírásgyűjtést is kezdtek, hogy így hozzák a döntéshozók tudtára: nem értenek egyet a kormányrendelet tervezetével. A hallgatói önkormányzatok hétfőn kezdték meg az aláírásgyűjtést, s tegnapra már több mint háromezer szignó jött össze, vagyis az orvostanhallgatók több mint fele aláírta a tiltakozást. A diákok azt tervezik, hogy jövő hétfőn adják át az aláírásokat az Egészségügyi Minisztérium képviselőjének, és még aznap egy látványos performansszal hívják fel a figyelmet az ügy fontosságára. A négy magyar orvosegyetemen 1200-an végeznek évente, de az elképzelések szerint mindössze harminc százalékuknak számíthatna támogatára az egyetem elvégzése után a szakorvosi képzésért. Az egészségügyi tárca tervezete szerint az idei végzősök évfolyamától kezdve csak azoknak járna a támogatás, akik a hiányszakmákban – patológus, altatóorvos – szeretnének elhelyezkedni. (MN)
Ezt gondolják „agyhalott”, „Soros-ügynök” társai Magyar Péterről