Vasárnap a kisebbségek választanak

Néhol az etnobizniszelő elektorok nagy aránya, másutt az átpolitizáltság vet árnyékot a területi és országos kisebbségi önkormányzati választásokra. Március 4-én csaknem másfél ezer helyszínen 13 hazai minoritás összesen 10 220 helyi kisebbségi képviselője adhatja le voksát, hozzájárulva az adott közösség kulturális autonómiájának tisztújításához.

Csak elektorok, vagyis a helyi kisebbségi önkormányzatok tavaly októberben megválasztott képviselői szavazhatnak vasárnap a területi – megyei és budapesti –, valamint az országos kisebbségi önkormányzati választásokon. Újdonság, hogy minden elektor ott adhatja le a voksát, ahol a mandátumát kapta. Korábban egy-egy kisebbség elektorai központi helyszínre összeterelten választották meg országos önkormányzatukat, ami lehetőséget adott arra, hogy a vezetésért versengők koncentráltan, nagy léptékben dolgozzák meg, állítsák a maguk oldalára a szavazókat. A leghírhedtebb esetek érintettjei a cigányok és a románok voltak.
Némelyik minoritásnak egyetlen országos listája van. Így a németeknek is; az ő civil szervezeteik felosztották egymás között a listahelyeket. Ez már első pillantásra is egységről árulkodik. Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke lapunknak azt mondta: jelölőszervezeteik már másfél éve választási együttműködési megállapodást írtak alá egymással. A kicsik közül a szlovének, a bolgárok nyilván a szétaprózódás veszélyével számolva állítottak egy listát.
Félő, hogy a kisebbségi választások során az adófizetők pénze nem jól hasznosul. A fő ok az etnobiznisz. Megkérdeztük Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsmant, igaz-e, hogy az egész rendszeren belül tíz százalék lehet az álkisebbségiekkel „fertőzött” helyi kisebbségi önkormányzatok aránya. Kaltenbach szerint akár ekkora is lehet a szóban forgó arány, amelyet szerinte az okoz, hogy az új választójog nem bízott az érintett közösségekre kontrollszerepet a kisebbségi választói névjegyzék összeállításakor. Az álkisebbségiek mint elektorok voksai szerinte jelentékenyen ronthatják a területi és országos önkormányzatok személyi összetételének hitelességét. Úgy vélte, minden kisebbségnél jelen lehet az etnobiznisz, de főleg a románok, az ukránok és a ruszinok körében számottevő.
Az ukránoknál némileg javult a helyzet, mert bár sok olyan helyi önkormányzatuk alakult Borsodban, amely nem ukránokból áll, ám az utóbbiak területi és országos jelölőszervezete végül lekéste a jelentkezést a március 4-i választásra. Így mégsem lesz vetélytársa Hartyányi Jaroszlava jelenlegi országos ukrán kisebbségi elnöknek és listájának.
A románok választása több mint aggályos. A három országos listaállító erő közül az egyik, a Rokszin László vezette Budapesti Román Egyesület ugyanis felvett területi és országos listájára olyanokat, akik a román közösség és jelenlegi vezetői egyöntetű véleménye szerint nem románok. Sokuknak cigány önkormányzati érintettségük is van.