Vasúton az Alpok gyomrába

Gyorsvasútnak készül a világ leghosszabb alagútja az Alpokban, Zürich és Milánó között. Az ötvenhét kilométer hosszú hálózat építési költsége elérheti a tizenötmilliárd dollárt.

Csaknem félidőnél tart a Gotthard-alagút 1996 óta folyó építése az Alpokban, amely elkészülte után a világ leghosszabb föld alatti átjárója lesz – adta hírül a BBC. A XXI. század egyik legnagyobb mérnöki teljesítményének tartott vállalkozás azután kezdődött, hogy Svájcban népszavazás döntötte el: az alpesi országban a közúti teherfuvarozást teljes egészében fel kell váltania a vasúti teherszállításnak. A Zürichet Milánóval összekötő, ötvenhét kilométer hosszú alagútban ezért vonatok közlekednek majd. A svájciak elhatározását az indokolta, hogy a környezetet is károsító nemzetközi kamionforgalom már elviselhetetlenül nagyra nőtt a veszélyes hegyi utakon. A kilencvenes években már átlagosan 40 millió tonna árut szállítottak itt a teherautók, ma pedig becslések szerint már évente több mint 90 millió tonnát. Az új útvonalon azonban nemcsak a tehervonatok, hanem személyszállító szerelvények is járnak majd, amelyek átlagsebessége elérheti az óránkénti 240 kilométert is. A Zürich és Milánó közötti utazás ma négy órai ideje két és fél órára rövidülhet. Az Alpokot rekordidő alatt elérő turistákat Sedrunnál egy kilométer hosszú felvonó is várja majd, hogy hegymászás nélkül lélegezhessék be a friss, magaslati levegőt. A mérnököknek azonban az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy a hegy gyomrába fúrt alagút pályájának mindvégig pontosan a tengerszint feletti ötszáz méteres magasságban kell futnia.
Ahol lehet, kirobbantják az útban álló sziklákat. Itt dolgozik a világ legnagyobb alagútfúró berendezése is, amelynek segítségével naponta negyven métert is tudnak haladni. A csúcsok alatt két és fél kilométerre a sziszifuszi feladat megoldásán napi huszonnégy órán át összesen kétezer ember dolgozik, a munka mégis lassabban halad, mint szeretnék. Sok helyütt ugyanis a kőzet olyan lágy, mint a vaj, s a fúrót ellenállóbb anyaghoz tervezték. A kásás törmelékből kiszabadítani sem könnyű, s a szétmálló kődarabok eltávolítása is időigényes. Az omlásveszély elkerülésére az ilyen helyeken acélgyűrűket építenek be, s aznap lemondhatnak a negyvenméternyi előrejutásról. A nehézségek miatt az eredetileg nyolcmilliárd dollárra tervezett költségek 15 milliárdra is felkúszhatnak. Az építkezést lassító geológiai gondok miatt valószínűtlen, hogy 2018 előtt megindul itt a vasúti közlekedés, bár az átadást kezdetben 2015-re tervezték.
Az itt élőket a horribilis költségek nem aggasztják, csak az, hogy a korszerű utazás miatt eltűnik az utasok szeme elől az Alpok – írta a BBC. A Zürich és Milánó között látható csodálatos panoráma helyett csak egy nagy fekete lyukat látnak majd.