Almakár: húszezer család sorsa a tét

A nyírségi almatermés zöme fagykár áldozatává vált. A gazdák, bár részben megelőzhették volna a virág bibéjének és porzójának pusztulását, nem tették, mert az Országos Meteorológiai Szolgálat hőtérképén mínusz 6–7 Celsius-fok helyett 0 és plusz 6 fok közötti hőmérséklet jelent meg április 21-én, ami miatt nem károsodott volna 30 ezer hektárnyi almaültetvény. Jakab István szerint húszezer család sorsa a tét, ezért hatalmas a döntéshozók felelőssége a kelet-magyarországi fagykár enyhítésében.

Tolcsvai L. László
2007. 04. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét károsította leginkább az áprilisi fagy, noha Borsod déli részén ugyancsak komoly károk keletkeztek – közölte lapunkkal Kovács Lajos, az Északkelet-magyarországi Alma- és Egyéb Gyümölcstermelők Szövetségének (ÉKASZ) információs vezetője. Mint mondta, Szabolcsban például 23 ezer hektárnyi almatermő terület gazdája retteg a jövőtől, mert egyelőre nem ismeretes a terméskiesés pontos mértéke, az átlagos mennyiség akár 80-90 százalékát is elérheti. A szakember hozzátette: ráadásul a fagykár másodlagos hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni, ami annyit jelent, hogy az almafa hoz ugyan termést, de éréskor perzseléses nyomok látszanak a gyümölcsön. Úgy véli, a termelők főleg első osztályú árut szeretnének betakarítani, s nem ipari célút, de a minőségromlás jelentős értékvesztést okoz, s étkezési alma alig várható az északkelet-magyarországi régióban. Mindazonáltal tudatta, a piaci szereplők közül a termelők a legkiszolgáltatottabbak, hiszen miközben 50-60 forintnyi átlagárért veszik át tőlük a gyümölcsöt, a fogyasztó már három-négyszeres árat fizet érte.
Tegnap délelőtt elnökségi ülést tartott az újfehértói székhelyű ÉKASZ, s megtudtuk, hogy a kár mértéke több tíz milliárd forint, s a szabolcsi 18 ezer gazda nem képes kompenzálni a jövedelemkiesést. Elhangzott, hogy a fagy okozta pusztulás ellenére mindenképpen el kell végezni a permetezési és egyéb munkákat, amely hektáronként 800-900 ezer forintos kiadást jelent, ha ugyanis a növényvédelmet elhanyagolnák, akkor a jövő évi termés mennyisége szintén elmaradna a várakozásoktól. Az Országos Meteorológiai Szolgálat felelősségét is firtatták. Kovács Lajos az ülésen hangoztatta, az anyagin túl az erkölcsi kár lehetőségét sem szabad lebecsülni, mert a gazdák többsége szerződött valamelyik felvásárlóval, s ha nem képesek eleget tenni mennyiségi kötelezettségeiknek, elveszthetik piacaikat.
Csengerre várták a pórul járt gazdák Gráf József agrárminisztert, de hiába. Jakab István, a Magosz elnöke, a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke viszont már tegnap kora reggel a helyszínre érkezett Tilki Attila fideszes országgyűlési képviselővel. Közölte: először is pontosan fel kell mérni a károkat, majd meg kell találni a megoldást arra, hogy a károsultak csődjét elkerülhessék. Ebben az esztendőben csak költségek lesznek az ültetvényeken – tette hozzá –, amelyek öszszege hektáronként egymillió forint, s az idén már félmilliót a gyümölcstermelésbe invesztáltak.
Mint mondta, minden munkát el kell végezni, egyedül a betakarítás marad el. Szavai szerint a térség országgyűlési képviselőinek összefogása rendkívül fontos feladat lenne, s a szakmai szervezetekkel közösen ki kell dolgozni egy tervet, amely a gazdák érdekeit szolgálná. A Fidesz mindent megtesz a termelőkért, ezért május 3-ra valamennyi szabolcsi és hajdú-bihari honanyát és honatyát Nyíregyházára hívja, s a Nyírség fővárosában beszélnék meg a további teendőket a szakma képviselőivel együtt. A parlament május 8-i ülésén Jakab István kezdeményezi az agrártárca államtitkárának meghallgatását, mert szeretné tudni, vajon miképpen tervezi a minisztérium a fagykárt szenvedett ültetvények gazdáinak megsegítését.
A kormány feladata a konkrét lépés megtétele ebben az ügyben, bár Jakab István rámutatott: a fagykár okozta veszteség értéke nagyságrendekkel nagyobb, mint amennyi pénzt ilyen s ehhez hasonló káresemények kompenzálására elkülönítettek. Húszezer család sorsa a tét, éppen ezért hatalmas a döntéshozók felelőssége a kelet-magyarországi fagykár enyhítésében.

Hamis vetőmag. A kukoricavetés időszakának elérkeztével ismét hamisított vetőmagtételek bukkantak fel az országban. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai felhívták a gazdák figyelmét, hogy az ilyen termény nem vetőmag, hanem általában tisztítatlan, nem osztályozott, silány, tört szemeket tartalmazó takarmánykukorica. (D. Z.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.