Egyre fogy a halpénz

A kellő összefogás hiányának és a monopolhelyzetben lévő kereskedelmi láncoknak köszönhető, hogy a magyar halgazdaságok egyre kevesebb pénzt kapnak az általuk megtermelt portékáért. Az élő ponty kilójáért például mostanság 600-800 forintot kérnek a bevásárlóközpontokban és a különféle piacokon, amiből a halászatok mintegy 380-400 forintot kapnak kézhez. Ugyanakkor öt évvel ezelőtt – az esztendő első felében – még 450-500 forintnál járt a termelői ár. A megoldás egy olyan termelői csoport megalakítása lenne, amelyik összefogja a piac meghatározó szereplőit, így jobb alkupozícióba kerülhetnének a kereskedőkkel szemben a halászok – jelentette ki hét végi tájékoztatóján Orosz Sándor, a Haltermelők Országos Szövetségének ügyvezető elnöke abból az alkalomból, hogy az általa képviselt szervezet most ünnepli megalakulásának ötvenedik évfordulóját.
A hazai természetes vizekből és tógazdaságokból mintegy 22800 tonna halat értékesítettek tavaly, amiből közel 14,5 ezer tonnát adtak el étkezési célra. A hazai éves halfogyasztás ma már fejenként 3,7 kilogrammnál jár, ami – részint az ágazati marketingnek köszönhetően – az egy évtizeddel ezelőtti helyzethez képest egy kilogrammos növekedést jelent. A szomszédos Ausztriában viszont még mindig kétszer annyi halat esznek az emberek, mint nálunk, az uniós átlag pedig négyszer magasabb, mint a mienk. Bár az EU régi tagállamai fogyasztásuk negyven százalékát importálják, ebből a piaci lehetőségből mi nem nagyon részesedhetünk, mert a hazai haltermelés 66 százalékát kitevő pontyféléket a Lajtán túl nemigen kedvelik. Ezért a néhány száz tonnás hazai halexport elhanyagolható mértékű – tudtuk meg Orosz Sándortól –, a kivitelt általában csak az időszakos felesleg levezetésére alkalmazzuk. Most például főképp busát szállítunk ki, ami a lengyel piacon kelendő.
Ugyanakkor Lengyelország és Csehország az újonnan csatlakozó tagországok közül jelentős versenytársunknak számít. Főképp az utóbbi állam haltermelői tréfálták meg magyar kollégáikat tavaly, amikor év vége felé kilónként háromszáz forintos dömpingáron árasztották el pontyokkal a hazai karácsonyi piacot. Most nincs ilyen import, de a veszély folyamatosan fennáll – szögezte le Orosz Sándor, aki a magyar boltokban már argentin mélyfagyasztott ponttyal is találkozott. Halimportunk mennyisége egyébként hoszszú ideje nem változik, évente 17-18 ezer tonna körül alakul, a behozatal zömét a tengerek gyümölcsei teszik ki. Bővíti a hazai kínálatot az afrikai harcsa gyors előretörése. Ez a halfaj immár 11,7 százalékos részesedéssel dicsekedhet a magyar haltermelésen belül, a tavaly piacra került mennyiség az egy évvel korábbihoz képest mintegy 25 százalékkal növekedett.