Mínusz 800 ezer – egyes vélemények szerint így alakulhat a Magyarországon tevékenykedő cégek száma a következő egy-két évtizedben. Hazánkban ma hivatalosan 1,2 millió vállalkozás létezik, a szakemberek azonban régóta arra intenek, hogy ez a mennyiség a lakosságot és különösen annak fizetőképességét figyelembe véve túlságosan magas. Összehasonlításképpen: a nálunk kevesebb lakossal rendelkező Ausztriában is mindössze 350 ezer vállalkozás működik. Mikael C. Szabó, a Coface Hungary követeléskezelő cég ügyvezető igazgatója a napokban egy konferencián úgy vélekedett, hogy ennél több vállalkozásra Magyarországon sincs szükség. A szakember leszögezte, a helytelen gazdálkodás és a tartozási láncok szaporodása miatt akár 800-850 ezer cég is megszűnhet 2020-ig. A kockázatokat növeli, hogy a kisvállalkozások egyetlen célkitűzése a piacok megnyerése, így lépésről lépésre csökkentik az árakat, és komoly fizetési késedelmek felett is szemet hunynak.
A magyar kisvállalkozások válsága a statisztikában már most is megmutatkozik – erősítette meg a borús jövőképet lapunknak Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A tavaly év végi adatok szerinti 1,24 millió vállalkozásból 960 ezer ad be mérleget, ám mindössze 705 ezer foglalkoztat legalább egy főt. Európai értelemben pedig – ahol a vállalkozás valóban tevékenykedő társaságot takar – jelenleg sincs több, mint félmillió cég Magyarországon – tette hozzá. Vadász György leszögezte: sok százezren igyekeznek kényszervállalkozóként minimalizálni az adó- és járulékkiadásokat – vagy csupán fenntartani családjukat. – Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy Magyarországon a GDP 30 százalékára tehető a feketegazdaság aránya – figyelmeztetett a szakember.
Hazánkban a lakosság számához képest valóban legalább kétszer annyi cég működik, mint az EU-ban, ám a helyzet az, hogy a vezetőik túlnyomó részének a magyar gazdasági viszonyok nem is biztosítanak más lehetőséget a vállalkozásnál. Erre már Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) alelnöke hívta fel lapunk figyelmét. Hozzátette: az utóbbi három évben a munkanélküliség így is 5,7-ről 7,5 százalékra emelkedett, ha pedig a sok százezer kisvállalkozó is elveszíti minimális kenyérkeresetét, a ráta jelentősen romolhat. A Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének németországi kongresszusán Magyarországot képviselő szakember elárulta: az unióban is terítéken van a kisvállalkozások támogatásának kérdése, amely nemcsak anyagi könnyítéseket, hanem különleges jogszabályok megalkotását is jelenti. – Az esélyegyenlőség érdekében határozott és azonnali lépésekre van szükség az unió részéről, és ezt a találkozón senki sem vitatta – jelezte az Iposz alelnöke, aki szerint a kis cégek részéről jogos elvárás, hogy legalább a saját piacukon lehetőséget kapjanak a fejlődésre.
origo.hu
Mesterségem címere – felismeri, melyik foglalkozásról van szó?
