Hiába írtak levelet a hatóságoknak, lármázták fel az önkormányzati szövetségeket, vonták kérdőre az országgyűlési képviselőket, mindeddig mégsem kaptak érdemi, hivatalos választ a kikötők építői, üzemeltetői, használói, hogy mi lesz a mederhasználattal azután, amikor a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) bevezeti az új rendszert a Balatonnál. A most átalakítás előtt álló rend szerint a kikötő építője a tó medrét érintő terület használatára szerződést kötött a vízügyi hatósággal, amely méltányos összegű volt és kiszámítható feltételeket tartalmazott – mondta el lapunknak Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója. A vízügyi hatóság mellett, helyett azonban most már a KVI az engedélyezés gazdája, s azóta beláthatatlanul hosszú időbe telik egy-egy bérleti szerződés megkötése. Ráadásul olyan hírek kaptak lábra, hogy a beruházó a bérleti szerződés lejárta után búcsút mondhat a mederben épült felépítménynek, ami állami kézbe kerül. Emiatt négy kikötőépítési projekt is leállt, a beruházók ugyanis nem szeretnék az államnak ajándékozni a pénzüket.
A változások azért zavarják a hajózókat, mert jogi bizonytalanságot okoznak, s jelentősen drágítják a vízi turizmust, amely szakértők szerint kitörési pont lehet a térség turizmusa számára. A Balatoni Szövetség elnöke, Balázs Árpád szerint az új szabályozás a befektetőkedv csökkenését okozhatja. Az elégedetlenkedők megjegyezték, hogy míg egyes beruházásokat az állam tízmilliárdos összegekkel támogat, addig a vízi turizmus versenyképességét többletterhekkel rontja.
A KVI valóban hosszabb ideje dolgozik egy olyan egységes szabályozáson, amely Balaton-szerte alkalmazható, a bevezetés várható időpontja május vége – mondta el Császy Zsolt vagyonkezelői főosztályvezető. A szakember szerint az új rend célja az, hogy megszüntesse a ma jellemző állapotot, amelyben akár egy település partszakaszán belül is lényegesen eltérő bérleti díjakkal találkozni. A szabályozás 11 kategóriába sorolja a leendő bérlőket és díjakat. – Más elbírálás alá esik a hullámtörő gát vagy a partfal megerősítése, és az, ahol illegálisan feltöltötték a medret és épületet emeltek rá – mondta Császy Zsolt. Az engedélyezések elhúzódását a főosztályvezető azzal magyarázta, hogy a hivatalok struktúrája átalakult, s ez idő alatt kellett volna fenntartani a korábbi működési tempót, ám ez nem sikerült. A nagy kikötőberuházásokkal pedig most már célszerű megvárni az új, egységes keretszerződés bevezetését.
A hírekben szereplő állítólagos visszaállamosítási törekvéseket határozottan cáfolni kívánja a KVI – mutatott rá Császy Zsolt. Éppen ellenkezőleg, a szerződéstervezetekből a bérlők pontosan megtudhatják majd, hogy a szerződés lejártát követően – 30 év múlva – milyen feltételekkel, milyen értéken számítja be a kincstár a felépítményt, a befektetők vagyona tehát egyáltalán nincs veszélyben. A KVI hasonló módon jár el a korábban kötött és időközben lejáró szerződések esetében. Ha értéknövelő beruházás történt, azt figyelembe véve számol el a korábbi bérlőkkel.
origo.hu
Rátámadt a kalauzra egy férfi
