Ha megjelenik egy családi ház kertjében a két méter átmérőjű, másfél méter magas tartály, az ott lakónak nem lesz többé gondja, hová tegye a kertben keletkező szerves hulladékot: a biogázerőmű elfogyasztja, miközben áramot és hőenergiát termel. Az áramból fedezni lehet egy átlagos háztartás áramigényének túlnyomó részét, vagyis amit maga megtermel az erőmű tulajdonosa, azt nem kell felvennie az áramhálózatból. A termelődő hő télen a ház fűtéséhez, nyáron a klímák működtetéséhez járul hozzá. A szerves anyag – például a kukoricaszár – erjesztése révén keletkezett biogázt gázmotor alakítja elektromos energiává. A feldolgozott anyag szilárd állapotú szerves trágyaként üríthető ki a tartályból. A folyamatot semmilyen szag nem kíséri. – A szabadalom még az idén termékké válik – mondta el lapunk kérdésére Kiss Péter, a Jövő fiatal vállalkozója pályázat győztese. Az egyik sörgyár által meghirdetett, egyetemi hallgatókat megcélzó kezdeményezés első helyezettje szerint készüléke egymillió forint körüli áron kerül kereskedelmi forgalomba, és mintegy három év alatt termeli ki az árát.
– A megújuló energiaforrások elterjedése stratégiai jelentőségű lehet hazánk számára, mert oldhatja az energiaimport-függőségünket – mondta el kérdésünkre Petz Ernő címzetes egyetemi tanár, energiapolitikus. A kormány feladata lenne létrehozni egy olyan tervet, amely számba veszi a különféle megújuló energiaforrásokat, alapanyagokat, mezőgazdasági területeket, és ezek koordinálásával támogatná elterjedésüket. Petz Ernő szerint a kertes házban alkalmazható biogázerőmű, ha sikerül a piacra dobása és működés közben is beváltja a hozzá fűzött reményeket, hatékony eszköz lehet hazánk energiafüggőségének az oldására.
Gulyás Gergely: Újabb hat hónappal meghosszabbítják a lakossági kamatstopot