Klikkharcok Iránban

Verbális háború már évtizedek óta folyik Irán és az Egyesült Államok között, s szerintem ezen nem fognak most sem túllépni – mondta lapunknak Sárközy Miklós Irán-szakértő. Néhány napja egyre több hír és lapvélemény születik az esetleges amerikai–iráni háborúról. Ezeket Sárközy inkább hangulatkeltésnek tartja, szerinte nincs valós veszélye a csapásmérésnek. Rámutatott, hogy Iránnak kiváló védekezési potenciálja van, az Oroszország által kifejlesztett rakéták védik, ráadásul saját hadserege is igen komoly erőt képvisel, így az Egyesült Államok támadása katasztrofális következményekkel járhatna. Mint a szakértő elmondta, Irán számos nagyhatalommal jó kapcsolatokat ápol, amelyek nem hagynák szó nélkül fontos szövetségesük megtámadását. Kína földgázigényének felét Iránból szerzi be, Oroszország tevékenyen részt vesz az iráni atomprogramban, India és Japán is komoly gazdasági érdekeltségekkel bír a közép-ázsiai országban – sorolta Sárközy. Hozzátette, az amerikai belpolitikai helyzet sem kedvez az újabb háborúnak, mivel az Irak elleni hadjárat sem úgy sikerült, ahogy azt a Bush-adminisztráció elképzelte, s az amerikai lakosság többsége ellenzi a háborút.
A szakértő rávilágít egy, a nyugati politikusok által sokszor elfelejtett tényre az iráni hatalom kapcsán, miszerint Mahmúd Ahmadinezsád nem az ország első embere. „Ez a kettős hatalom a világi és a vallási rendszer kettősségéből adódik” – hangsúlyozta Sárközy. Iránban a legfőbb vezető Ali Hamenei ajatollah, aki minden kérdésben jogosult a végső szó kimondására, Sárközy Ahmadinezsádot inkább „korlátozott hatáskörű kormányfőként” jellemzi. Az iráni politikai életben a szakértő szerint hasonló törésvonalak vannak, mint Nyugaton, ám ezek inkább klikkharcok, mint pártösszecsapások. Sárközy három csoportot különít el. Az egyik a jelenlegi elnök mentora, Mohammad Taki Mezbah-Jazdi köré csoportosuló radikálisok, akik sokszor a mostani rendszert is túl liberálisnak gondolják. A másik komoly erő a pragmatikus politikusoké, köztük Akbar Hasemi Rafszandzsáni volt elnök, Ahmadinezsád ellenlábasa a 2005-ös választáson vagy Ali Laridzsáni, a nukleáris ügyek főtárgyalója. A harmadik klikket Sárközy szerint a liberálisnak tekinthető személyek alkotják, élükön Mohammed Hatamival, aki korábban szintén betöltötte már az elnöki posztot. A szakértő szerint a mostani államfő meggyengült az utóbbi időben, úgy tűnik, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, kissé elhidegültek tőle a konzervatív elit tagjai. Rámutatott ugyanakkor, hogy a helyi legfőbb vezető testület, a szakértők gyűlése (amely a legfelső vezetőt is választja) Rafszandzsáni embereiből áll, így jelenleg a pragmatikus politikusoknak nagyobb a mozgásterük, mint a radikálisoknak.