Kit érdekel az, hogy a tágabb értelemben vett politikai elit és az úgynevezett értelmiségi elit tud-e, és hogyan tud együtt elkölteni egy több fogásos vacsorát egy puccos helyen, miközben sokan a megzöldült műparizert is hozomra vásárolják? Senkit. Nem érdekel, hogy merészen fröccsöt iszik-e tetszőleges protokolláris élethelyzetben, fogadott-e örökbe nőstény grizzly medvét, és hogy miképp ismerkedett meg a dezodor használatával. Egyedül csak az érdekel, alkalmas-e az általa betöltött szerepkörre, hajlandó-e betartani az erre vonatkozó íratlan társadalmi szerződést és eredményesen képviselni a saját eszközeivel a köz érdekeit, vagy pedig ideje lecserélni.
Az m1 Á la Carte című csevegős politikai-közéleti műsorának alapkoncepciója a fentiek miatt elhibázott, nem beszélve arról, hogy ha mosolyogva, viccelődve, apróbb gesztusokat téve is, de megsértette a közszolgálatiság és a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeit. A műsor elején a készítők magukat fényezik amiatt, hogy ennyi idő után végre egy asztalhoz ültették Kuncze Gábort és Schmidt Máriát, Stumpf Istvánt és Tamás Gáspár Miklóst, Réz Andrást és Kupa Mihályt ahelyett, hogy tisztességes és alapos miniportrékat adnának pályájukról, tevékenységükről. Mert így, hogy mindenkiről szinte csak azt tudjuk, hogy volt valamikor valaki, azt a benyomást kelti a műsor, hogy megint a nyári végkiárusításból dobnak utánunk egy eleve másodlagos frissességűnek született médiaterméket.
Maga a félórásra ollózott beszélgetés azonban sokkal jobban sikerült, mint az idétlen körítés. Schmidt Mária alaposan megsorozta Kuncze Gábort, aki azért „nem merte” elmondani nyilvánosan, hogy marhaságnak tartja a foci Eb-t, mert félt, hogy a szélsőjobb lehazaárulózza. Kupa Mihály, akiről előzetesként annyit tudtunk meg, hogy „nagy dumás”, keveset szólt, de akkor is nekiment az SZDSZ volt elnökének az egészségügyi „reform” ügyében. Réz András a nagy délibábos tervek kapcsán a hiteles és hatékony tájékoztatást, az együtt gondolkodást, a közös döntéseket és a politikusi, értelmiségi bátorságot hiányolta. Elmesélte, miképp szánta rá magát arra, hogy őszinte (nem túl hízelgő) véleményt mondjon a Sorstalanság című filmről, s hogy utána számos fenyegetést is kapott. Stumpf István a bizalomvesztésről szólt, amely a társadalom részéről egyre erősebb a politikai elittel szemben, és arról, hogy el kellene jutni oda, hogy a legalapvetőbb ügyekben meg tudjanak egyezni egymással a politikusok, és több kérdésben igazat adott a Kossuth téri tüntetőknek.
A beszélgetést málnarózsaszín feliratok tördelték időnként. Amikor Schmidt Mária jókat mondott, kiírták róla, hogy Orbán Viktor tanácsadója volt, amikor Kuncze hátrálni kényszerült, nyomban azt olvashattuk, hogy grizzly medvét fogadott örökbe. Réz András talán a Sorstalanságért kaphatta a dezodoros táblácskát. (Ami szerintem kitüntetéssel ér fel.) Szombathy Pál hiába Pistám-Miskámozta végig a fél órát az émelyítő, olvadozó műtejszínhab alól ki-kilátszott, ki-kirúgott a szőrös lóláb…
(Á la Carte, M1, 22.30)
origo.hu
Így lesznek nyitva a boltok a hosszú hétvégén
