(Ljubljana)
Vaskos meglepetéssel kezdődött tegnap a világbajnokság. A kora délutáni nyitómeccsen a britek megverték a japánokat 4-3-ra (egészen a hajráig 4-1-re vezettek, az ázsiaiak az utolsó három percben ütöttek két gólt, s még az egyenlítésre is volt esélyük). Erős derűlátással ebből azt a következtetést is levonhattuk, hogy csütörtökön a britek ellen már a feljutásért játszhatunk, s szombaton a japánok elleni találkozó már tét nélküli… Ehhez csupán az első három mérkőzést kell megnyerni.
Először a sötét lónak titulált litván válogatott ellenit kellett. Pat Cortina szövetségi kapitány az előző esti eligazításon az A csoportról beszélt, ehhez képest gondterhelt arccal figyelte a csapat bemelegítését. Pedig a legnehezebb döntést – ki védjen: Szuper vagy Budai? – már meghozta. Előbbibe helyezte bizalmát, ami a norvégok elleni felkészülési meccs alapján kockázatos választásnak tűnt. A találkozó szerencsére felülírta ezen előzetes okoskodást. Elsősorban nem a magyar kapusteljesítmény – bár Szuper kifogástalanul teljesített –, hanem a helyzetkihasználás határozta meg a végeredményt. Rögtön a kezdés után beszorítottuk a litvánokat, s bár az 5. percben Szélig felesleges szabálytalansága miatt emberhátrányba kerültünk, rögvest ennek lejárta után, még a 7. percben megszereztük a vezetést: Ladányi a kék vonalról ragasztott bombagólt Aleinikovas kapujába, aki kicsit talán elmélázott a lövésnél (1-0). A néhány száz fős magyar tábor négy perc múltán újabb gólnak tapsolhatott. Gyors egymásutánban két litvánt is kiállított a játékvezető, így 1:41 percen át kettős előnyben támadhattunk. Amiből csak tíz másodperc lett, mert a Ladányi– Ocskay–Kovács csiki-csuki végén utóbbi helyezett pillanatok alatt a hálóba (2-0).
Nem volt idő megállni ünnepelni, mert vb-meccshez illően nagy volt az iram, a litvánok rendületlenül jöttek előre, még ha helyzete továbbra is inkább a magyar válogatottnak volt. Ezek közül újabbat kevéssel a szünet után – ismét litván előnyt követően – sikerült értékesíteni. Ocskay kevergetett a kapu mögött, középre passzolt, Kovács a kapussal csapott össze a korongon, amely furcsa röppálya után a hálóban kötött ki (3-0). E találattól megrogytak a litvánok, amit a 28. percben Ladányi használt ki. A meccset tekintve 4-0-ra növelve az előnyt, a „belső elszámolás” szerint egyenlítve Kováccsal. Ekkor már Vaiciukevicius szépítése sem fájt oly nagyon, Ocskayék egyértelműen kézben tartották a mérkőzést. A válogatott vezéregyénisége személy szerint ezt a második harmad végén góllal igazolta (5-1). A záró húsz perc már mindkét csapatnak csupán formaság volt, Horváth góljával még ebből is jobban jöttünk ki, így végeredményben 6-1-re nyertünk.
Örömünket az tehette teljessé, ha a magyar „B válogatott” Románia név alatt – keleti szomszédunk keretében öt román mellett tizenhét magyar nemzetiségű hokis szerepel – lapzárta után megszorongatta Szlovéniát. A házigazda elleni ma esti, valószínűleg döntő ütközet előtt még ennek is lehet jelentősége. E minősítés ellen a magyarok persze kézzel-lábbal tiltakoznak, Pat Cortina tegnap egyre csak azt hangoztatta: Szlovénia a torna legjobb csapata. Ocskay Gábor csibészesen odasúgta: jól teszi, hadd nyomja a házigazdát az esélyesség terhe. Mi viszont fellégezhettünk: a rossz főpróba után remek volt az első előadás. Ahogy Ocskay fogalmazott: az „öregek” hozták magukat. Még négyszer kell ezt tenniük.
Eredmények. Magyarország–Litvánia 6-1, gólütők: Ladányi (7., 28.), Kovács (11., 23.), Ocskay (39.), Horváth (42.) illetve Vaiciukevicius (34.); Nagy-Britannia–Japán 4-3; Szlovénia–Románia lapzárta után.
origo.hu
Alapjogokért Központ: Lengyelország, a globalisták kísérleti terepe
