MKP-elnök az Ipoly mentéről

Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja új elnöke Ipolyságon látta meg a napvilágot 1956. március 21-én. Az Ipoly-parti városka meghatározó volt Csáky életében, nemcsak azért, mert itt járt alapiskolába és a város magyar gimnáziumában érettségizett, hanem azért is, mert az Ipolyságon igen gazdag kulturális élet folyt, s Csáky már középiskolásként a Csemadok – a szlovákiai magyarok akkor még egyedüli kulturális szervezete – aktív tagja lett. A régiót csak arra az öt évre hagyta el, amíg a csehországi Pardubicében tanult, mérnöki oklevelet szerezve lett biokémikus. Csehországból 1981-ben tért viszsza szülőföldjére, a lévai Levitex gyárban kapott munkát, családot alapított, és folytatta a Csemadokban megkezdett munkáját.
Politikai pályára – mint szinte minden szlovákiai magyar politikus – a rendszerváltást követően lépett. A Független Magyar Kezdeményezés aktivistájaként 1989-ben a rendszerváltó politikusok közé sorakozott fel, majd alapító tagja és alelnöke lett a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak (MKDM), s még abban az évben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjévé választották, az Együttélés–MKDM koalíció közös listáján mérettette meg magát. 1998-ban Csáky Pál az MKDM alelnökeként a három magyar párt egyesülésének a motorja volt, az egyesülési kongreszszuson a Magyar Koalíció Pártja alelnökévé választották, s neki volt köszönhető, hogy az új pártot az Európai Néppárt, illetve a konzervatív pártokat tömörítő EDU rögtön elfogadta partneréül.
Az 1998-as parlamenti választásokat követően az MKP kormányzati szerephez jutott, Csáky Pál ekkor lett az első Dzurinda-kormány emberi és kisebbségi jogokért felelős alelnöke. 2002-ben, a második Dzurinda-kormány megalakulása után feladatai a kormányalelnöki poszton az „európai ügyekkel” bővültek, ami igazi kihívás volt számára, hiszen akkor Brüsszelben úgy értékelték Szlovákiát, mint a csatlakozásra legkevésbé felkészült országot. Csáky munkájának is köszönhetően Szlovákia végül zökkenőmentesen csatlakozott az Európai Unióhoz, sőt tavalyra az új tagok legsikeresebbjei közé sorakozott fel. Pedig az ellenzéki pártok nem kímélték, háromszor is bizalmatlansági indítványt nyújtottak be ellene, de mindannyiszor megvédte pozícióját.
Csáky politikai pályafutása idején irodalmárként is jeleskedett, ez idáig hat könyve jelent meg, három elbeszélőkötet, a további három pedig publicisztikai írásokat tartalmaz. Emlékezetes az 1994-ben megjelentetett Magyarként Szlovákiában című alkotása, amelyben egyebek mellett a szlovákiai magyarok autonómiatörekvéseit és -lehetőségeit vázolja.