Molnár Lajos személyiségét ismerve azonban sokan megkérdőjelezik a hivatalos verziót, amely szerint önként távozott a bársonyszékből, s nem hisznek azoknak a sajtóhíreknek sem, amelyek szerint az elismerések hiánya és a túlzott kritikák vezethettek oda, hogy Molnár Lajos benyújtotta lemondását.
Forrásaink egy része úgy véli, hogy a régóta keringő pletykának – miszerint a tárcavezető súlyos beteg – köze lehet távozásához. Még egyes, nevük elhallgatását kérő szocialista politikusok is ebben látják a magyarázatát az őket is meglepő, gyors változásnak. A betegségről szóló híreket Molnár Lajos azonban eddig egyértelműen cáfolta.
Valójában már régóta érlelődött a tárcavezető távozása, egyik koalíciós párt politikusai előtt sem volt titok, hogy az SZDSZ elnökválasztása után nagy valószínűséggel menesztik, illetve felkérik, maga távozzon.
*
Arra azonban nem sokan gondoltak, hogy ez ilyen hamar bekövetkezik. Az SZDSZ-ből többen is azt mondták, hogy mindenkit, még Kóka Jánost is meglepték a tegnap történései. Hasonlóan nyilatkoztak szocialista képviselők is.
A miniszter és Gyurcsány Ferenc között egyébként rendszeresek voltak a nézeteltérések, úgy tudjuk, a miniszterelnök nem szívlelte a tárcavezető sokszor modortalan, arrogáns, agresszív stílusát. Szakmailag is sokszor kritizálta a kormányfő a szakminiszter reformintézkedéseit, s egyenes összefüggést látott a kormány megítélése, a szocialista párt hatalmas népszerűségvesztése és az SZDSZ-es miniszter ténykedése között. Úgy tudjuk, legutóbb kedden különböztek össze, amikor koalíciós egyeztetés zajlott a több-biztosítós modell bevezetéséről. Itt ugyanis Molnár ismét az SZDSZ által elképzelt, s a választási programban is az egyik legfőbb elemként feltüntetett új rendszer mielőbbi bevezetését sürgette, míg Gyurcsány újból a tudtára adta: nem sietné el a dolgot. A szocialisták egy jelentős része is elutasítja egyébként a versengő magánbiztosítók lehetőségét, s inkább kiáll az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megreformálása mellett. Más kérdésben is volt nézeteltérés a miniszter és a kormányfő között. Például amiatt, hogy Gyurcsány szerette volna az egészségbiztosítási kassza bármely részében esetlegesen mutatkozó megtakarítást átcsoportosítani az államadósság törlesztésére. Molnárnak egyébként Kuncze Gábor távozásával az SZDSZ vezetőségében sem maradt igazi védelmezője: Kóka János ugyanis nem ápolt vele igazán jó kapcsolatot. Sok mindenben különbözött a véleménye Draskovics Tiborétól, az államreform-bizottság elnökétől is.
A több-biztosítós kérdés koalíción belüli jelentőségét nehéz jelenleg pontosan meghatározni, többek között azért, mert az SZDSZ vezetője tegnap nyíltan kijelentette – eddig erre nem volt példa –, hogy a koalíció fennmaradásának feltétele a több-biztosítós modell bevezetése. Távozásának hírét egyébként a Magyar Kórházszövetség kongresszusán megjelentek kitörő tapssal fogadták.
Új miniszter hivatalosan még nincs, hivatalba lépéséig a tárcát helyettesítési jogkörében április
6-tól Horváth Ágnes államtitkár irányítja. Az Egészségügyi Minisztérium élére egyébként a koalíciós megállapodás szerint az SZDSZ jogosult vezetőt jelölni. A szakmában azonnal megindult a találgatás a poszt lehetséges várományosairól. Informátoraink szerint Kóka János, az SZDSZ új elnöke szívesen látná Badacsonyi Szabolcs III. kerületi SZDSZ-es frakcióvezetőt, a Budai Gyermekkórház Kht. ügyvezető igazgatóját a miniszteri bársonyszékben, de ezt sem Fodor Gábor, sem pedig a párt egy része nem támogatja. Így szóba került az is, hogy Badacsonyi Szabolcs államtitkárként jöhetne a tárcához. Lehetséges utódként emlegetik Falus Ferencet, a Nyírő Gyula Kórház volt vezetőjét, akit februártól országos tiszti főorvossá neveztek ki, illetve Horváth Ágnest, jelenlegi államtitkárt. Az Index internetes újság szerint szóba került Ábrahám László műhibaperes ügyvéd neve is, de lapunk forrásai inkább csak önjelöltnek tartják. Ő annyit mondott: hallott a pletykáról, de hivatalos felkérést eddig nem kapott.
Egy másik verzió szerint az SZDSZ nem tartaná meg az egészségügyi tárcát, hanem „becserélné” azt a külügyire. Ennek a prominens szocialisták egy része is örülne, szeretnék ugyanis visszaszerezni a stratégiai posztot. Ebben az esetben lehetne miniszter például Göncz Kinga jelenlegi külügyminiszter vagy Repa Imre, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója, az államreform-bizottság tagja. Ennek némiképp ellentmond Kóka János tegnapi nyilatkozata, amely szerint a párt nem mond le az egészségügyről. Az egészségügyi miniszter távozásának időpontjáról egyébként nem szivárgott ki információ, sőt az esetleges kormányátalakításról szóló kérdéseket a Kormányszóvivői Iroda rendre cáfolta, legutóbb néhány órával a Molnár lemondásáról szóló közlemény kiadása előtt közölték azt, hogy „a napokban a sajtóban megjelent személyi találgatások alaptalanok, a kormány átalakítása nincs napirenden”. Egyesek szerint az is elképzelhető, hogy maga Molnár Lajos sem tudott arról, hogy távozásra kényszerül. Lapunknak alig több mint egy hete adott interjújában egyébként azt állította: úgy érzi, töretlen iránta a bizalom a pártban, s az SZDSZ mindkét elnökjelöltje támogatásáról biztosította őt.
A Kormányszóvivői Iroda hivatalos közleményében az áll: a miniszterelnök és a kormány továbbra is elkötelezett az egészségügyi reform folytatása mellett, az eddig meghozott intézkedéseket a betegek érdekeit jól szolgáló, minőségi ellátást nyújtani képes, fenntartható és igazságos módon finanszírozott egészségügyi ellátás irányába tett helyes lépéseknek tekinti. A reform első szakasza nehéz alkalmazkodási kényszert teremtett a sok éve mozdulatlan egészségügyi rendszernek. A reform első szakasza, az elkerülhetetlen vitákkal és konfliktusokkal együtt is, sikeres. Ebben Molnár Lajosnak elévülhetetlen érdemei vannak.
Az egészségügyi reform következő nagy feladata a biztosítási oldal megújítása – szögezték le.
Molnár Lajos miniszteri pályafutásának vitathatatlan „eredménye”, hogy az ágazat szinte minden szereplőjével éles ellentétbe került. Az öt reformtörvényben szereplő intézkedések miatt összeveszett a megsarcolt patikusokkal, gyógyszergyártókkal és -nagykereskedőkkel, a kötelező tagság megszüntetése miatt a kamarák vezetőivel, a sorozatos adminisztrációs terhek miatt a háziorvosokkal, a kórházi ágyszámcsökkentés miatt az ottani dolgozókkal, az állás nélkül maradt orvosokkal és szakszemélyzettel, de a betegek sem szívlelték, nem utolsósorban a vizitdíj bevezetése miatt. A káoszért saját apparátusában is nehezteltek rá. Személyében a legnépszerűtlenebb politikus távozott a kormányból, népszerűtlensége közel akkora volt, mint Bokros Lajosé „fénykorában”.
vezércikk a 7. oldalon >
origo.hu
Bayer Zsolt: Magyar Brian élete
