Szerb diplomáciai offenzíva

Legkésőbb a nyár elején határozatot hoz a Biztonsági Tanács (BT) Koszovóról, s ezzel az ENSZ testülete megnyitja az utat a nemzetközileg felügyelt függetlenség felé – nyilatkozta Michael Polt, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete. Az újságíróknak azt is elmondta, hogy a BT megkezdte a megfelelő döntés kidolgozását. S hogy milyen lesz ez a határozat? Erre is utalt az amerikai diplomata. Szerinte ugyanis a Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott irányításával készített terv nemcsak kitűnő, hanem igazságos és ésszerű megoldást hoz, amilyet eddig senki sem tudott felkutatni. Elismerte, hogy van bizonyos nézetkülönbség a hathatalmi összekötő csoportban „orosz barátainkkal”, ám ennek nem tulajdonított nagy jelentőséget. Mint mondta, mielőbb rendezni szeretnék a koszovói kérdést.
A szerb diplomáciának tehát nincs sok ideje arra, hogy esetleg más irányt szabjon a rendezési folyamatnak. Sikerült orosz támogatással kiharcolni (s ezzel időt is nyert), hogy a BT küldöttsége Belgrádba és Pristinába látogasson. A koszovói kormány szerint erre nincs szükség, de nem ellenzi, hogy az ENSZ tényfeltárói a tartományban vizsgálódjanak. Mint a pristinai kormányszóvivő kijelentette, a nyolc év alatt elért haladást azonban nem más országokhoz kell hasonlítani, hanem az 1999. évi koszovói állapotokhoz.
Ezzel a diplomáciai akcióval párhuzamosan Belgrád egy újabb diplomáciai hadjáratba kezdett, amely során küldöttségeket meneszt a Biztonsági Tanács tagjaihoz, hogy meggyőzze őket a szerb álláspontok jogosságáról. Vuk Draskovics külügyminiszter Pretoriában tárgyal (a Dél-afrikai Köztársaság a BT tagja). Belgrád szerint az Ahtisaari-féle tervnek nincs meg a többsége a Biztonsági Tanácsban, s ezért döntött úgy, hogy tárgyalásokat kezdeményez a BT-tagokkal. Borisz Tadics szerb elnök – aki megismételte, hogy semmiképpen sem fogadják el Koszovó függetlenségét – kijelentette, hogy a diplomáciai erőfeszítések mégiscsak az Egyesült Államok, az EU és Oroszország meggyőzésére irányulnak, de eközben igyekeznek megőrizni jó kapcsolataikat az EU országaival és Amerikával, mert Szerbia stratégiai célja, mint fogalmazott, mégiscsak a csatlakozás az unióhoz. A szerb államfőt az egyik interjúban megkérdezték, mit tesz Szerbia, ha Koszovó egyoldalúan kihirdeti a függetlenséget, s azt Washington elismeri. Biztos nem lesz háború, válaszolta Tadics, s hozzátette, hogy politikai és diplomáciai lépésekkel válaszolnak egy ilyen fejleményre. Az elnök nyilatkozatából az is kiolvasható, hogy Belgrád tisztában van azzal, mennyit várhat el Oroszországtól, amelynek „megvannak a saját érdekei”, s nem tesz semmit azok kárára.
Tadics cáfolta azokat a híreket, hogy odaadnák Koszovót az EU-tagságért cserébe. „Remélem, hogy az EU-ból senki sem tesz ilyen javaslatot” – mondta a szerb elnök. Brüsszel enyhített Mladics kiszolgáltatásának követelésében, amit egyesek úgy magyaráztak, hogy ezzel próbálják rávenni Belgrádot, fogadja el Koszovó függetlenségét. Közben Zoran Sztankovics szerb védelmi miniszter is cáfolt: nem igazak a hírek, amelyek szerint Oroszország akkor hajlandó megvétózni Koszovó függetlenségét, ha Szerbia nem csatlakozik a NATO-hoz. „Sem Oroszország, sem a NATO nem támasztott feltételeket, s nem is ígért semmit” – nyilatkozta a miniszter.
Fatmir Sejdiu koszovói elnök tegnap New Yorkba utazott egy ma kezdődő tanácskozásra, amelyen Bill Clinton volt amerikai elnök is beszédet mond, s amelynek házigazdái Frank Wisner amerikai Koszovó-megbízott és Wolfgang Petritsch volt boszniai nemzetközi közvetítő. Koszovó (a státus meghatározása utáni) első 120 napjának stratégiáját készítik elő, a decentralizálásról, a kisebbségi jogokról, a gazdasági fejlődésről, a térségbeli kapcsolatokról és a nemzetközi intézményekben való részvételről, illetve mindezek törvényes kereteiről lesz szó.