Nagy munkát végzett az elmúlt hónapokban a szaktárca. Történtek ugyan hibák – igaz, csak kisebbek –, s már a korrekciókon dolgozunk – mondta Horváth Ágnes, az SZDSZ egészségügyiminiszter-jelöltje. Hozzátette: mérföldkőhöz érkezett a reform, ahhoz, hogy a valódi értékét megadjuk, véghez kell vinni a biztosítási rendszer átalakítását. Egyértelművé tette: csak a több-biztosítós rendszerben látja annak reményét, hogy javuljon az egészségügyi ellátás színvonala, jobbak legyenek a körülmények, megszűnjön a felesleges pazarlás, s magasabb díjazást kapjanak a szolgáltatók és a dolgozók.
Kóka János, az SZDSZ elnöke a miniszterjelöltről azt mondta: reméli, hogy mindent megtesz majd a több-biztosítós rendszer bevezetéséért, megtartja a tárca eddigi határozottságát, de új stílusra vált. Remek embernek nevezte Horváth Ágnest, igaz, a párt szerda esti ügyvivői testületi ülésén nem az ő, hanem Erdős Attila üzletember jelölését támogatta az egészségügyi miniszteri posztra. Favoritja azonban jócskán alulmaradt a szavazáson.
A pártelnök hangsúlyozta, a reform új szakaszának kell most jönnie, a biztosítási reformnak, majd úgy fogalmazott: szerinte két „iskola” versenyez ebben a kérdésben, az egyik azt hiszi, hogy noha az államszocializmus nem működött jól, de annak intézményei „felújítva” majd hatékonyak lesznek. Leszögezte: nincs vita abban, hogy a nemzeti kockázatközösséget és a szolidaritást meg kell tartani egy több-biztosítós modellben is, hogy senki se maradhasson ellátás nélkül, s ne váljon ketté a rendszer szegények és gazdagok biztosítójára. Ezért szerinte az ellenzéknek sem kellene ezzel riogatnia az embereket. Kóka János 2008 januárjától állna át az új rendszerre, s ehhez hat héten belül minden részletben megegyezne a koalíciós partnerrel.
Mihályi Péter, az államreform-bizottság egészségügyi munkacsoportjának vezetője szerint téves helyzetértékelés azt gondolni, hogy a jelenlegi rendszer „kishibás”, s korrigálható. Mellette már csak Draskovics Tibor állt ki a több-biztosítós modell mellett, mások nem. Orosz Éva, az ELTE tanára, az OECD szakértője szerint a nemzetközi tapasztalatok nem igazolják, hogy az üzleti biztosítók térnyerése az elképzelt pozitív eredményeket hozná a rendszerben. Sőt, éppen ellenkezőleg: nem csökkennek a költségek és nem javul a minőség.
– Nincs bizonyíték arra, hogy a magánbiztosítók térnyerése az elképzelt eredményeket hozná a magyar egészségügyben, ellenérvek viszont bőven akadnak más országokból. Akkor miért állnánk át erre a rendszerre? – tette fel a kérdést Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Intézetének tanára is.
Vojnik Mária, az MSZP egészségpolitikusa azt mondta: hozzá és sok párttársához is az a vélemény áll a legközelebb, amely nem akarja bevezetni a több-biztosítós modellt. Hamisnak nevezte Kóka János azon állítását, amely szerint ebben a vitában az államszocializmus hívei állnak szemben az innovatív elmékkel.
Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa azt hangsúlyozta, hogy nem lehet több-biztosítós rendszert bevezetni néhány hónap alatt. De még a vitának sem lehet nekikezdeni úgy, hogy az SZDSZ azt mondja: aki nincs velünk, az ellenünk van. Az ellenzéki párt azt szeretné, ha megmaradna az „egyszerkezetű”, nemzeti kockázatközösségre és szolidaritásra épülő társadalombiztosítás. A jelenlegi biztosítót önálló, nemzeti intézménynyé tenné, amely a parlament irányítása alá kerülne.
origo.hu
Bayer Zsolt: Magyar Brian élete
